Ezek az alattomos fertőző betegségek terjednek most itthon: hiába hittük, hogy megszabadultunk tőlük?

Az NNGYK folyamatosan monitorozza a fertőző megbetegedések okozta esetek számát és ezekről friss, heti összesítéseket is közöl. A legfrissebb, 29. heti adatok alapján megvizsgáltuk, mely megbetegedések idén a meghatározók, mennyire terjed még az elmúlt évekhez képest a skarlát, a kanyaró, a szamárköhögés, vagy a bárányhimlő. Megvizsgáltuk a kullancscsípések okozta fertőzések számának alakulását is és a jellemzően nyáron terjedő, hányást és hasmenést okozó megbetegedések számát is. 

A koronavírus világjárvány kirobbanása és a védekezés érdekében bevezetett intézkedések, korlátozások és a maszkhasználat, szociális távolságtartás következtében más kórokozók terjedése is jelentősen csökkent. Azóta azonban több olyan betegség, melyeket korábban már sikerült visszaszorítani, a pandémia első éveit követően nagyobb mértékben kezdett terjedni.

A skarlát például 2023-ban lángolt fel újra és még 2024-ben is az átlagnál több megbetegedést okozott. A bárányhimlő fertőzéseket szintén visszafogta a pandémiára adott reakció, azonban 2022-től ismét nőttek az esetszámok, azonban a 2019-es szintet sosem értük el. Ezt feltehetően annak is köszönhető, hogy 2019-től tették kötelezővé a bárányhimlő oltást gyermekek számára. A kanyaró - mely ugyancsak a nagyfokú átoltottságnak köszönhetően szinte eltűnt Magyarországról - szintén több megbetegedést okozott tavaly. A 2024-es év 1-52. hetéig 32 morbili eset volt, míg 2023-ban 5, és a 2018-2022 évek mediánja is 6 volt.

Az idei évet pedig kétségkívül a Hepatitis A fertőzések határozták meg eddig. A WHO már tavaly felhívta a figyelmet a növekvő Hepatitis okozta fertőzésekre, mely végül Magyarországot sem kerülte el. Az idei év 29. hetéig 855 ferőzésről érkezett bejelentés, míg 2024-ben 125 eset volt az évnek ugyanebben a szakában. A 2019-től 2023-ig tartó években a 29. hétig az esetszámok mediánja még alacsonyabb, 62 volt. Vagyis az idei évi esetek a 2024-es év azonos időszakához mérten közel 7-szer, a korábbi évek mediánjához képest pedig közel 14-szer magasabbak voltak. Bár ne felejtsük el, hogy a mediánba több járvány sújtotta év is beleszámít. 

Az alábbi grafikonon látható az is, hogy nemcsak a Hepatitis A, hanem a Hepatitis E fertőzés terén is enyhe emelkedés mutatkozik a megelőző évekhez képest. A Hepatitis infectiosa fertőzések száma összeségében az adott évek 29. hetéig így 3-szorosa idén, mint tavaly volt:

Ha pedig megnézzük, hogy a korábbi években az 52. hétig hány fertőzés történt, ugyancsak kiugró a 2025-ös év Hepatitis-fertőzések szempontjából. Az is látszik, hogy 2024-ben a 29. hétig kevesebb ilyen fertőzés történt, mint a 30. héttől. Az biztos, hogy 2025-ben még nem ért véget a Hepatitis A-járvány. A 2024-es évben megbetegedettek kormegoszlása alapján pedig látható, hogy nem csak a gyerekek és az idősek vannak kitéve a fertőzéseknek.

Mit érdemes tudni a többi fertőzésről?

Bár a legnagyobb figyelmet idén eddig a Hepatitis A kapta, a többi fertőző betegség esetszámainak alakulását is érdemes figyelemmel követni. Az NNGYK adatsorából az is kiderül, hogy az év 29. hetéig például a hányással, hasmenéssel járó fertőzések - mint a Campylobacteriosis, Salmonellosis, E.coli-fertőzés, vagy Rotavírus-gastroenteritis - valamivel csökkentek 2024 azonos időszakához képest. A skarlátos, kanyarós esetek szintén visszaszorultak, azonban a szamárköhögés okozta megbetegedések száma több volt idén, mint 2024. 29. hetéig. Ebből tudható, hogy a szamárköhögés sem tűnt el, habár már nem kap akkora figyelmet, mint a korábbi évben:

Bárányhimlős megbetegedésből szintén kevesebb volt, ahogy Lyme-kóros esetből is valamivel többet regisztráltak 2024. 29. hetéig. Emelkedett viszont a meningitises esetek száma, és a behurcolt betegségek közül több a malária-fertőzésből is több volt. Ahogy mindig, ha egzotikus országba utazunk, érdemes lehet tájékozódni az aktuális járványhelyzetről és felvenni azokat a védőoltásokat, amelyek szükségesek - nem csak a kötelezőket.