Úri hóbort, fényűzés lehet a fagyi? Ezt a drágulást már nem bírja el a magyarok pénztárcája

A Pénzcentrum idén arról kérdezte olvasóit, szerintük drága-e a fagylalt Magyarországon. Az ilyen jellegű szavazásokon jellemzően a negatív vélemény kerül túlsúlyba, azonban most kifejezetten sokan úgy ítélték meg, hogy a nyár kedvenc finomsága rettenetesen drága. Igaz, a legtöbb helyen már 500 forint felett alakulnak a gombócárak, mikor 10 éve még 200 forintból kijött egy gombóc. Amit azonban sokan nem vesznek figyelembe, amikor ilyen kérdéseket mérlegelnek, hogy mennyit nőtt a fizetés, vagy más alapvető termékek ára mindeközben. Az érzésekkel természetesen nem vitatkozunk: a valós inflációtól mindig eltér az egyénileg érzékelt drágulás mértéke is. Azt viszont érdemes látni, mennyi alapja van a fagyiárakon vló sopánkodásnak.

Mi az, ami nem drága Magyarországon? Így érzi a válaszadóinknak több mint harmada (35,7%), ha a fagyiárakról kérdezzük. Emellett 29,5 százalék egyértelműen drágának tartja a fagyit, 14,1 százalék szerint nem csak szimplán, hanem kegyetlenül drága lett a fagyi. Összesen 6 százaléka a válaszadóknak gondolja, hogy nem drága a fagyi vagy csak a turistacsapda helyeken. 12,7 százalék visszakérdez: Mihez képest? (4,2%), illetve Ez a legnagyobb probléma ebben az országban? (8,5%). A szavazásban részt vevők 3 százalékát pedig nem is érinti a probléma, mert nem szokott fagyizni.

Hogyha összesítjük az Igen, a Mi az, ami nem drága Magyarországon? és a Kegyetlenül drága lett a fagyi! válaszokat, azt láthatjuk, 79,4 százalék nincs kibékülve az árakkal. Ez még ahhoz képest is jelentős arány, hogy az ilyen szavazásokon jellemzően a negatív vélemény szokott túlsúlyban lenni. Miért lehet ez, mitől olyan keserű téma a magyarok számára a fagyi? Valóban ennyire drága lenne?

EZ IS ÉRDEKELHET

Sírnak a németek, hogy elszállt a gombócár: a magyar fagyi bezzeg nem csak drága, még vissza is nyal

Amíg egy német átlagbérből akár 3000 gombóc is kijönne, egy magyarnak 1300 gombóc is alig jutna.

A féladag kifogyott, olcsó fagyi nem is volt

Nézzük, mi történt az utóbbi években a fagylaltárakkal és mi okozhatja, hogy olyan drágának érezzük. Először is érdemes rögzíteni, hogy a vásárlók érzékelését jelentősen torzíthatja a nosztalgiafaktor és az is, hogy még mindig nem adaptálódtunk az új, magas árakhoz a rekordinfláció óta.

Akárcsak például a kenyérrel, tejjel kapcsolatban, a fagyi kapcsán is rengeteg magyar úgy emlékszik, fiatalabb korában az árak nemigen mozdultak el, hosszú ideig fixen 50 fillér, 1 forint, 20 forint vagy éppen 100 forint volt a gombóc. Az érzékelésünket torzíthatja, hogy egyrészt nem emlékszünk pontosan, másrészt a gyerekkorunkból, fiatalkorunkból kimetszett 5 éves időtáv sokkal hosszabb időnek tűnhet visszatekintve, mint most az utóbbi 5 év. Arról nem is szólva, hogy gyakran egy konkrét emlék szokott az embernek beégni az árak kapcsán (pl., hogy a nagymamánk 50 forintossal küldött egyszer a fagyizóba), amiről később úgy hisszük, általános, az egész országra, az egész gyerekkorunk időszakára jellemző ár volt. Később pedig, ha sokszor idézzük fel ezt az emléket ilyen kontextusban, magunkat is egyre jobban meg tudjuk győzni erről.

A fagyi azért is különleges, sokat idézett mércéje az áraknak, mert talán 5-6 évesen még kevesebb gyerek vásárol rendszeresen kenyeret vagy tejet, fagyit azt sokan vesznek. Így a gombócárak kapcsán hosszabb időtávon tudunk emlékeket felidézni. Akárhogy is, gyakran az emlékek valóságtartalma egészen csekély, pedig ezekre szoktunk támaszkodni annak megítélése kapcsán, mennyire lett egy-egy termék drága. 

Az alábbi grafikon azt mutatja, mennyi volt az átlagos gombócár (1000 gombóc ára) az adott évben, illetve mennyi volt a bruttó medián kereset havonta. Mivel 2025-re vonatkozóan még nincsenek ilyen adataink, ezért a 2024-es évi mediánnal számoltunk, illetve Erdélyi Balázzsal, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnökével korábban készült interjúnk során elhangzottak alapján 550 forintos gombócárral számoltunk. A fagyiárat azért szoroztuk fel 1000 gombócra, hogy szépen kirajzolódjon az árváltozás a medián bérekhez viszonyíthatóan is. Az ábrán jól látható: nem sokkal kevesebb gombócra futja most egy mediánbérből, mint tíz-tizenöt éve. 

Érdemes figyelembe venni az összevethetőség korlátozottságát, és hogy a 2025-ös évre vonatkozóan még nincsenek konkrét adatok. Könnyen lehet, hogyha éves átlagos gombócárat számítunk majd, az beesik majd 500 forint alá, mert vidéken nem tehették meg idén a fagyizók, hogy annyival emeljék az árakat. Mindenesetre, hiába nőtt a gombócár közel a duplájára 2020 óta, a bérek is nőttek, így nem mondhatunk olyasmit, hogy egy havi keresetből feleannyi fagyit lehet most venni, mert ez biztosan nem igaz.

Ha feltúrjuk a KSH átlagár-adatbázisát, akkor látható, hogy például a fehér kenyér kilója 2020-ról 2024-re csaknem másfélszeresére drágult, ahogy a hamburger is például 137%-kal többe kerül. A tejes margarin, a kávé vagy a dobozos narancslé ára közel a duplája lett. A fagyi esete tehát nem olyan kirívó, a különbség inkább az, hogy élesebben emlékszünk arra, hogy mennyibe kerül egy éve egy gombóc, mint arra, hogy egy liter tej mennyi volt. Mivel tejet a legtöbben rendszeresen vásárolnak, fokozatosabban szoknak hozzá a dráguláshoz, a fagyi árváltozásainak érzékelése inkább a strandbelépő vagy a bejgli esetéhez hasonlít. Így sokkal drasztikusabbnak és húsbavágóbbnak érződik.

Az alapanyagárak nagyon elszálltak

Azt is érdemes látni, hogy a fagylalt esetében jelentősen több oka lehet a drágulásnak, mint pl. ha a kenyeret nézzük. A már említett interjúból kiderült, hogy a magyar fagylalt árát egyre inkább meghatározza a gyenge forint árfolyam, illetve bizonyos alapanyagok árának elszabadulása. Nem csak az olyan újabban kedvelt ízek, mint a mangó vagy a pisztácia, hanem már az alapízek hozzávalói is megdrágultak. Erdélyi Balázs elmondta, hogy "már nem csak azok az alapanyagok érkeznek külföldről, amik itthon nem teremnek meg – pl. egzotikus gyümölcsök, pisztácia, csokoládé, vanília – hanem az olyan alapvető cukrászati alapanyagok is, mint a cukor, a vaj, a tejszín, a sajt, de még a fagyasztott gyümölcsökből, gyümölcspürékből is importra szorulunk. Ezeknél a termékeknél a kinti előállítási költség is magas és komoly szállítási költségekkel is kell kalkulálni, ha ezekhez a költségekhez még egy gyenge forint is társul, akkor szinte megfizethetetlenek lesznek a külföldi alapanyagok".

Az extrém magas alapanyag árak kapcsán a szakértő pédaként említette, hogy a kakaóbab világpiaci ára miatt a csokoládé és kakaópor ára megduplázódott, a kakaómassza és a kakaóvaj ára megháromszorozódott. "Egy csokoládé fagylalt alapanyagköltsége már lassan a pisztácia fagylalttal vetekszik" - mondta lapunknak a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnök.

Ezek pedig csak az alapanyagárak, ezeken túl, ahogy a vendéglátás általában, a fagyizók és cukrászdák is küzdenek a növekvő terhekkel (mint a rezsi, bérleti díjak), az apadó kereslettel - amely szintén összefügg azzal, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a fagyizást -, az egyre nagyobb bérigényekkel. Az egyik nagy akadály pedig éppen az, hogy az emberek nem tudják elfogadni a magas árakat, a sütemények esetében már az előállítási költséget sem éri el az a lélektani határ, amiért még megveszik azt az emberek. Így például sok cukrászda kényszerül a fagylalton behozni a veszteséges torta- és süteményszelet eladásait. Innen nézve inkább az a csoda, hogy mindössze 500-600 forint egy gombóc fagylalt 2025-ben, pedig 10-ből 8 magyar számára már ez is hajmeresztő.