Ismered a „8+8+8”-as szabályt? Jobb, ha megtanulod: a testi-lelki egészséged múlhat rajta

Hallottál már a „8+8+8”-as szabályról? Nem, most nem Nagy Feró és a Beatrice elhíresült dalára, a "8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozásra" gondolunk, azaz nem teljesen. Feró valószínűleg nem sejthette, de kétségtelenül ráérzett, hogy néhány évtizeddel később a testi-lelki egyensúlyt hirdető coach-ok is zászlajukra tűzik a „8+8+8”-as mantrát, igaz kicsit kiegészítve.

Mint arról korábban mi is írtunk, a testi és lelki egyensúly kialakítására és fenntartására, a szorongás és a stressz elűzésére ma már számos, akár egyedül, terapeuta nélkül is elvégezhető relaxációs, meditációs gyakorlat létezik. Most ezek közül a „8+8+8”-as szabályt mutatjuk, amit, ha betartunk, nagy eséllyel elkerülhetjük a kiégést és a depressziót.

A „8+8+8”-as szabály a testi-lelki egysúlyért a következő:

A szakemberek azt javasolják, hogy oszd három részre a napod, hogy meglegyen az egynsúly: 8 óra kemény munka, 8 óra jó, azaz minőségi alvás (hogy mitől minőségi az alvás, arról ITT, ITT és ITT is írtunk részletesen) - eddig ugye semmi különös? Nos, itt jön a csavar: a maradék 8 órát pedig töltsd a „3F+3H+3S” kulcsszavakra fókuszálva. Hogy melyek ezek? Az angol kezdőbetűkből kiindulva:

• a 3 F a Család (Family), a Barátok (Friends), és a Sors (Fate);
• a 3 H az Egészség (Health), a Higénia (Hygiene), és a Hobbi (Hobby)
• a 3 S pedig a Lélek (Soul), a Szolgálat (Service), és a Mosoly (Smile)

Na persze a fenti szabály követésével csak akkor lehetünk egyensúlyban önmagunkkal, ha csak általános nehézségekkel terheltek mindennapjaink, tehát nincs olyan extrém tényező (állandó párkapcsolati gondok, gyász, kiemelt munkahelyi stressz, stb.), amihez már szakember bevonása szükséges.

Egy korábbi cikkünkben annak olvashatsz utána, hogy mi a stressz és mik a súlyos stressz tünetei, egy másik cikkünkben pedig arról írtunk, hogy mi is valójában a depresszió és mik a depresszió tünetei. Vannak persze olyan súlyos orvosi esetek, amikor ajánlott szakember (pszichológus, pszichiáter) segítségét kérni, aki adott esetben dönthet arról is, szükséges-e a terápihoz valamilyen kedélyjavító vagy antidepresszáns.

De foglalkoztunk már azzal is korábban, hogy a WHO szerint miért annyira veszélyes a kiégés, illetve hogyan lehet megkülönböztetni a depressziót a kiégéstől. Továbbá adtunk tanácsot szakértők segítségével arra is, milyen csekklistát érdemes betartanunk, ha el akarjuk kerülni a kiégést.