Időzített bombán ülnek a magyarok: végzetes összeomlás felé sodródik az egészségügy?

A KSH friss adatai szerint 2023-ban összesen 42 065 orvos dolgozott Magyarországon - fogorvosokkal együtt - ez 3,4 százalékos emelkedés a 2022-es adatokhoz (40 671) képest. Ezzel sikerült meghaladni a 2019-es adatokat (41 282), az utolsó évét a pandémia kitörése előtt. 2020-ban ugyanis nagy visszaesés történt, 37 188 orvos dolgozott akkor az adatok szerint hazánkban, azóta viszont évről évre nőtt ez a szám. Az orvosok között a nők aránya 58 százalékon stagnált. 

Az adatokból az is kiderül, hogy nagymértékben nőtt a 65 év feletti, még dolgozó orvosok aránya, ebben szintén meghaladtuk a 2019-es szintet. Akkor még a dolgozó orvosok 21,2 százalékának életkora haladta meg a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, mely 2020-ban 17,6 százalékra esett. 2023-ban azonban már a 22,3 százalékot is elérte. Érdemes hozzátenni, hogy a KSH adatai szerint a teljes magyar társadalomnak a 20,5 százalékát teszik ki a 65 évesek és idősebbek.

A fiatal korosztályt vizsgálva látható, hogy arányuk értelemszerűen megugrott a járvány alatt - hiszen az időseké csökkent -, majd fokozatosan csökkent, viszont még 2023-ban sem értük el a 2019-es arányt. 2019-ben a 30 év alattiak aránya 12,3 százalékos volt, 2023-ban 12,5 százalék:

Az országban átlagosan 228 páciens jut egy orvosra, azonban területenként rendkívül elétrő lehet, hogyan oszlik meg az orvosok száma és a rájuk jutó páciensek rátája. Az alábbi térképen látható, hogy az egyes vármegyékben hány fő jut egy-egy orvosra. Bár az orvosokat lakcím szerint sorolják be az egyes vármegyékhez, és a fogorvosok is benne vannak az adatsorban, ez a ráta mégis ad egy hozzávetőleges képet arról, hogy a legnagyobb az orvoshiány:

Amíg Budapesten, Baranyában, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban 160 páciensnél több nem jut egy orvosra, addig Jász-Nagykun-Szolnokban és Nógrádban 400-nál is több páciens jut egy orvosra. Azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes megyékben mennyire sújtja az orvostárdalamat az elöregedés. Országosan 22,3 százalék a 65 év feletti orvosok aránya, egyes megyékben azonban ennél jóval magasabb is lehet.

Nógrádban például minden harmadik orvos (33,9%) betöltötte a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, de Somogyban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 29 százalék feletti az arány. Míg például Hajdú-Biharban a 65 év feletti orvosok aránya 12,6 százalék, Győr-Moson-Sopronban 18,8 százalék. Az adatok alapján látható, hogy a legsúlyosabban Nógrádot és Jász-Nagykun-Szolnokot érintheti a szakemberhiány, mivel itt eleve rengeteg páciens jut egy praktizáló orvosra, tehát eleve kevé az orvos, és még a 65 év felettiek aránya is magas a körükben. 

Az, hogy egyre nagyobb arányt tesznek ki a 65 év felett is tovább dolgozó orvosok, önmagában nem jelentene problémát, hiszen általánosságban is jellemző tendencia a lakosság elöregedése, és hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozzanak az emberek más szakmákban is. A gondot az jelenti, hogy a szakemberhiányos szektorokban, mint amilyen az egészségügy, az idősödő orvosok nagy száma előbb utóbb nagy arányú nyugdíjba vonuláshoz vezethet. Ez pedig hirtelen teremthet még inkább munkaerőhiányos környezetet.

Az orvostársadalom elöregedése azért is jelenthet egyre nagyobb problémát Magyarországon, mert a nyugdíjazások következtében csak súlyosbodhat a szakemberhiány a következő években. Nemcsak a háziorvosi praxisokban van hiány, és sok helyre már nyugdíjas korú orvos sem jut, hanem a kórházakban, klinikákon is. A jelenlegi arányokat nézve, ha a 65 év feletti orvosok a következő évtizedben már nem praktizálnak majd, még súlyosabb szakemberhiánnyal kell szembenéznie a magyar egészségügynek.

Ez nem egyedi magyar probléma

A WHO múlt évben tett közzé egy elemzést, mely szerint az általuk vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb. Ezt a szervezet úgy értelmezte, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint hozzánk a legközelebb, Ausztriában a legjobb a helyzet, ott 100 ezer főre 540 praktizáló orvos jut. Hazánk sajnos a sor másik végén van. Magyarországon rosszabb a helyzet Horvátországnál, Romániánál is, csak a szerbeknél, franciáknál, belgáknál jut kevesebb praktizáló orvos 100 ezer lakosra.

Ahogy azt az Eurostat korábban jelezte: habár a világ többi részéhez mérve kiváló az ellátottság Európában az egészségügyi dolgozókat tekintve, a helyzet korántsem rózsás, főleg nem kiegyenlített, és a tendencia sem javuló. A WHO is időről időre felhívja a figyelmet az egészségügyi munkaerő hiányára, kiemelve, hogy egyre romlik a helyzet.

A legutóbbi közlés szerint 2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főleg természetesen a kis és közepes gazdasági erejű országokban, mint amilyen Magyarország is. A WHO a legfőbb problémát az alulfinanszírozottságba látja, amelyhez hozzájön a szakképzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező és természetesen jobban fizető területekre. "Nem várhatunk tovább, muszáj foglalkoznunk az egészségügyi munkaerőhiány nyomasztó problémájával! Társadalmaink egészsége és jóléte a tét, és egyszerűen nincs vesztegetni való időnk" – közölte még tavaly tavasszal Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója.