Egyre több nő kerül ilyen helyzetbe Magyarországon: végleg lemaradhatnak a csokról, babaváróról?

A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó adatai szerint a magyar nők átlagos életkora az első gyermek születésekor 28 év és 11 hónap volt 2020-ban, 2010-ben még 28,23, 2001-ben 25,33 év volt az átlag, 1990-ben pedig 22,99 év. Ez azt jelenti, hogy bő három évtized alatt közel 6 évvel tolódott ki a magyar nők átlagos életkora első gyermekük születésekor. Ennek pedig nemcsak egyéni egészségügyi vonzatai vannak, demográfiai következménye a csökkenő, majd alacsony szinten stagnáló termékenység és születésszám is.

Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is megfigyelhető tendencia, hogy kitolódott az az életkor, amelyben a nők első gyermeküket vállalják. Ennek hátterében több összefüggő, oda-vissza ható társadalmi folyamat áll, mint például a házasságkötések csökkenő és a válások növekvő száma. A gyermekvállalás kitolódásának folyományaként egyre nő a gyermektelen nők aránya, és csökken a később vállalt gyermekek száma is. 

A demográfiai következményeken túl a kései gyermekvállalás egészségügyi kockázatokkal is jár, nő a meddőség, a vetélés, szülés közben fellépő komplikációk és kromoszómarendellenességek előfordulása. Egészségügyi szempontból a 20-29 éves kor a legjobb kor a gyermekvállaláshoz, a terhesség kevesebb nehézséggel jár, a teherbeesés esélye magasabb, jobban kezelhetők a meddőségi problémák.

Minél később vállal egy nő gyermeket, annál nagyobb az esély a vetélésre is,  és a 30-as éveiknek vége felé közeledve gyakoribb a méhen kívüli terhesség, a terhességi magas vérnyomás, a terhességi diabétesz is, valamint a császármetszéssel történő szülés aránya is egyre nő az életkorral. Legrosszabb esetben ezek a nehézségek ahhoz is vezetnek, hogy hiába is szeretne egy nő gyermeket vállalni, végképp kifut az időből. Bár az orvostudomány, meddőségi kezelések folyamatosan fejlődnek, egyelőre nem tudják a szülőképes kort jelentősen kitolni. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos áremelés a magánklinikákon: ennyibe kerül egy VIP-szülés 2022-ben

2022-re 20-60 százalékos áremelést történt a szülési csomagok tekintetében, a tavalyi évhez képest 100-200 ezer forinttal is többe kerülhet a vip ellátás.

Egyre később vállalnak gyermeket az európai nők

Amíg az EU-tagállamaiban 29,5 év az első gyermeküket vállaló nők átlagos életkora, Magyarországon 28,4 a legutolsó 2020-as adatok szerint. Ez nem egészen vág egybe a KSH által közölt 28,92 évvel, viszont mindkét adat alapján a magyar nők még mindig korábban vállalják első gyermeküket, mint az EU-átlag. A legkésőbbre az olasz, spanyol és svájci nők hagyják a gyermekvállalást, a legalacsonyabb pedig a bolgár, török, román nők átlagos életkora első gyermekük születésekor az Unióban. Viszont még Bulgáriában is 26 éves kor felett vállalják átlagosan első gyermeküket a nők.

Az EU-átlag 2015-ben még 29 év volt, míg Magyarországon 27,9 év, tehát ugyanúgy 6 hónappal tolódott ki 2020-ig az első gyermeküket vállaló nők életkora. A legnagyobb különbség 2015-ről 2020-ra Izlandon (1,2 év), Litvániában (1,1 év) valamint Észtországban és Írországban (1 év) mutatkozott a vizsgált időszakban, a legkisebb pedig Észak-Macedóniában és Szlovákiában (0,1 év), valamint Csehországban (0,3 év).

Ha megnézzük a környező országok statisztikáit, 2008 óta a legmeredekebb átlagéletkor-növekedést Romániában és Horvátországban láthatjuk. Magyarországon 2010 és 2014 között nem is nőtt számottevően az első gyermeküket vállaló nők átlagéletkora. Érdekes a szlovák görbe is, mely 2011-ig meredeken felfelé ível, majd egy törést követően ellaposodik. Az EU-átlaghoz a legközelebb az osztrák görbe áll:

Még mindig a 20-29 évesen válik anyává a legtöbb magyar nő

Magyarországon a KSH adatai szerint 2015-ben az első gyermeküket vállaló nők 46,3 százaléka volt 20 és 29 év között, míg a 30-39 év közötti korosztályban 41,9 százalékos volt az arányuk. 2020-ra a 20-09 éves korúak aránya 45,6 százalékra csökkent, és a 30-39 éveseké 42,7 százalékra emelkedett. Azonban ez alapján még nem fordult meg az arány, még mindig a 20-29 évesek korosztályában vállalják legtöbben az első gyermeküket.

Viszont a 19 éves kor alatt anyává válók aránya 2015-ről 2020-ra 9 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Csaknem ugyanekkora a különbség százalékpontban a 40 feletti korosztály esetében: 2,8 százalékról 4,1 százalékra nőtt az arányuk a vizsgált időszakban. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez válthatná az anyasági támogatást? Így nézne ki a magyar babacsomag, ennyibe kerülne

A 64 ezres támogatásnál jobban járhatnának a családok?

Több esküvő = több gyermek?

Bár a házasságkötések számában sokéves rekordok dőlnek a babaváró kölcsön bevezetése óta, a statisztikák szerint a születésszámokban jelentős visszaesést hozott a 2022-es év első negyedéve. Januártól márciusig ugyanis még 20 ezer gyermek sem született Magyarországon:

Kedvező tendenciának értékelhetnénk, hogy hazánkban egyre nő a házasságból született gyermekek aránya, a legfrissebb éves adat szerint 78,3 élveszületés jutott ezer 15-49 éves házas nőre, míg a nem házasokra 20,4. Ehhez képest 2011-ben 54,9 gyermek jutott a házasokra, míg a nem házasokra 25,7 élveszületés. 2001-ben pedig 52,1 gyermek jutott a házasokra, míg a nem házasokra 23,6. Tehát nemcsak a a házasságból született gyermekek száma nőtt, hanem az ezer szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma is. 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a házasodási kedvvel a gyermekvállalási kedv is nőtt volna. Egyrészt a szülőképes korú nők száma egyre fogy, ahogy a népesség is. Másrészt, ha megnézzük a második grafikont, látható, hogy a családi otthonteremtési kedvezmények (CSOK) bevezetése 2015 júliusában, illetve a későbbi bővítések megdobták a házasságkötések számát. A babaváró 2019. júliusi bevezetésének hatása szintén eltagadhatatlan, a házassági statisztikák azóta is szárnyalnak. 2016-tól 2019-ig folyamatos csökkenés volt tettenérhető a születésszámokban, 2020-ban viszont ismét a 2016-os adatokat idézően sok gyermek született. 

Az előzetes KSH-adatok szerint 2021-ben tovább nőtt a házasságkötések és az élveszületések száma is, míg előbbi jelentősen, 7,3 százalékkal, míg utóbbi 0,7 százalékkal. A 2022. évi első negyedéves visszaesés pedig könnyen okozhatja, hogy a születsészámnövekedés utóbbi két évben jellemző növekvő tendenciája megtörik. Az is kérdéses még, mi lesz az egyes családtámogatások sorsa, hiszen a falusi csok (300 ezer – 10 millió forint) és a mellé igényelhető támogatott hitel (legfeljebb 15 millió forint) igénylési határideje 2022. június 30-a, december 31-ével pedig több családtámogatási forma igénylésének határideje lejár idén. Ezek közül a legfontosabb a babaváró hitel. 

Bár ígéretek már hangzottak el ezeknek a megtartásáról, a határidők meghosszabbításáról egyelőre nem esett szó. Amennyiben nem hosszabbítanak, és ezek a családtámogatási formák kivezetésre kerülnek, feltehetően az utóbbi éveket jellemző házasodási láz is alábbhagyna. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Idul a visszaszámlálás: már csak eddig igényelhetik a családok a 42+73 millió forintos támogatást

A jelenlegi családtámogatások kihasználásával a három gyermeket tervezők akár 42 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 73 millió forint kedvezményes hitelt vehetnek igénybe.