Hadkötelezettség Magyarországon: ennyire tart a lakosság a sorkatonaság újbóli bevezetésétől

Hadkötelezettség Magyarországon: ennyire tart a lakosság a sorkatonaság újbóli bevezetésétől

2022. március 25. 05:48

Egy hónapja tört ki az orosz-ukrán háború, és egyelőre nem látszik a vége. A veszteségek már most borzalmasak, több tízezer katona, több ezer civil vesztette életét, Ukrajna pedig romokban van. Milliók menekültek el az országból, sokan közülük hazánkban keresnek menedéket. Egy ilyen esemény, pláne azonnal a pandémia után komoly terheket rak Európa többi országára is, hiszen nem csak gazdasági, de pszichikai következményekkel is számolni kell: senki nem vonhatja ki magát a hatása alól. A Pénzcentrum legújabb, nem reprezentatív kutatásában arra kerestük a választ, mitől tartanak leginkább a magyarok, és mit gondolnak, hogy fogja befolyásolni a mindennapi életüket ez a háború.

Egy hónapja tört ki a háború, 2022. február 24-én Oroszország légi, szárazföldi és tengeri úton támadást intézett a 44 milliós Ukrajna ellen. Óvatos becslések szerint is 10 ezer felett van az áldozatok száma, rengeteg civil, köztük gyerek is veszítette életét, és már milliók menekültek el az országból. Még szinte véget sem ért az egyik krízis, a világjárvány, máris egy újabb válság kellős közepén találtuk magunkat. A pandémia elhúzódása és a rengeteg bizonytalansági összetevője miatt nagyon kimerítette az embereket, és most a járvány alatt átélt szorongásokra egy újabb szorongásforrás jelent meg ezzel.

Persze vannak annál sokkal fontosabb, égetőbb kérdések is, hogy mi itt Magyarországon, egy biztonságos országban, hogyan éljük meg a történteket, hiszen rengeteg ártatlan civil hal meg nap mint nap. Ugyanakkor érdemes mégis foglalkozni vele már csak azért is, mert egyértelmű, jó okunk van aggódni, hiszen a háborúnak lesz, sőt már van is komoly hatása az életünkre. A Pénzcentrum múlt héten útjára indított kérdőívének segítségével arra kerestük a választ, hogy érzik magukat jelenleg a magyarok a háború árnyékában.

Önt szorongással tölti el az orosz-ukrán háború?

Közel 7500 olvasónk töltötte ki a rövid kérdőívet, és szinte döbbenetes, de a válaszadók negyede, 24,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború ténye maximális szorongással tölti el.

Ön mit gondol, meddig tart még az orosz-ukrán háború?

Egy hónapja és egy napja ébredtünk arra, hogy Oroszország légi, szárazföldi és tengeri úton támadást intézett Ukrajna ellen. A pár nap után kiderült, hogy nem villámháborúról van szó, az ukrán ellenállás sokkal keményebb, mint arra feltehetően az oroszok számítottak, de hogy meddig tart még a krízis, az egyelőre kiszámíthatatlan – így gondolják ezt olvasóink is. Legtöbben, a válaszadók 30,1 százaléka úgy gondolja, hogy nem lehet megjósolni, meddig tart, de a legtöbben arra számítanak, hogy nem ér véget, még hetekig, sőt hónapokig is tarthat. Arra, hogy napokon belül véget érthet, csak nagyon kis százalékban szavaztak a kitöltők, mindössze 7,4 százalékuk.

Tart attól, hogy a konfliktus átterjed Ukrajnán kívül más országok területére is? És Magyarországra?

Fegyveres harcok jelenleg kizárólag Ukrajna területén zajlanak, kíváncsiak voltunk, arra a kérdésre, hogy olvasóink szerint ez átterjedhet-e más országokra. Válaszadóink nagyobbik része, 51,4 százaléka úgy gondolja, igen, ám ennél már jóval kevesebben számítanak arra, hogy hazánkat is érintenék a közvetlen harcok. A magyar kormány egyik legfontosabb vállalása ezzel a háborúval kapcsolatban, hogy nem engedik, hogy átterjedjen hazánkra, ezért is próbáltak megakadályozni, hogy a NATO fegyvereket szállítson Magyarországon keresztül Ukrajnába. Ez végül csak részben sikerült: áthaladhatnak a fegyverek, de nem közvetlenül Ukrajnába.

Érdemes megnézni, hogy miként vélekednek erről a kérdésről, az ország különböző területein élők

  • a fővárosiak 51 százaléka gondolja, hogy a harcok nem érik el Magyarországot,
  • a dél-alföldiek 52 százaléka vélekedik így,
  • a közép-dunántúliak 55 százaléka bizakodó,
  • a nyugat-dunántúliak 53 százaléka,
  • a Pest megyeiek 51 százaléka,
  • Észak-Magyarország területén élők 52 százaléka, ám
  • a leginkább érintett, az ukrán határ melletti észak-alföldi régióban élők azonban kicsit visszafogottabban pozitívak: 48 százalékuk biztos csak benne, hogy a háború nem éri el hazánkat

Ön biztonságban érzi magát hazánk NATO és EU tagságának köszönhetően?

Magyarország 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált, melyben a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. 2014 májusa óta pedig hazánk az Európai Unió tagja is: hogy ezek miképp befolyásolják jelenleg a magyarok biztonságérzetét, arra is rákérdeztünk.

Ahogy a grafikonok is látszik, ezek alapvetően pozitívan befolyásolják a biztonságérzetünket, hiszen mindkét kérdésnél az igenek száma több mint a nemeké, ugyanakkor a NATO tagságban többen bíznak. Ha kor szerint vizsgáljuk, az derül ki, hogy leginkább a 25 és 40 év közöttiek bizalmatlanok, esetükben a nemmel válaszolók aránya 45,6 százalék, míg 64 év felettiek mindössze 27,5 százalékának számára nem megnyugtató ez a tény.

Gáz, benzin, élelmiszer és az infláció

De nem csak a közvetlen, fegyveres összecsapásoktól lehet tartanunk, hiszen egy háborúnak mindig vannak gazdasági következményei: az elemzők szerint a mostani helyzet szinte biztosan magasabb inflációhoz és alacsonyabb gazdasági növekedéshez vezet. És ezt feltehetően mi magyarok is meg fogjuk érezni. Úgy tűnik, válaszadóink is erre számítanak: arra a kérdésre, hogy gázellátási problémáktól egy 10-es skálán mennyire tartanak, a válaszolók legnagyobb arányban, 16,6 százalékban a 10-es értéket jelölte meg, azaz hogy maximálisan. Az üzemanyagellátási probléma már jobban megosztottal őket: 15,6 százalékuk nagyon fél ettől, 14,6 százalékuk a 8-as gombot nyomta, 14,5 százalék az 5-öst és mindössze 7,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tart tőle.

Élelmiszerellátási problémákra  a válaszadónk nagyjából fele inkább számít, 51 százalékuk 5-ös vagy annál magasabb osztályzatot adott erre. Abban viszont, hogy nő az infláció és tovább emelkednek a fogyasztói árak, a válaszadók 44,4 százaléka teljesen biztos, és 85 százalékuk 6-os vagy magasabb értéket adott erre a válaszra. És ugyanígy járt a forint is: a kitöltők közül a legtöbben 83 százalékuk szerint inkább gyengülni fog, mintsem erősödni. A megtakarításaikat is sokan nagyon féltik, 33 százalékuk nyomott a 10-es re, 10,5 százalék a 9-esre, 10,5 százalék a 8-asra.

Nem nyugtalanítja válaszadóinkat azonban a magyar katonák sorsa, nagy részük biztos benne, hogy nem fogják háborús övezetbe vezényelni őket. De inkább az urak bizakodnak: az egyest nyomók 78,4 százaléka férfi volt a 10-est nyomóknak pedig már csak a 44,8 százaléka.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ezen kívül a menekültügyi helyzet további fokozódására is számítanak a kitöltők, legtöbben 5-ös vagy annál nagyobb mértékben tartanak tőle egy 10-es skálán, ám arról a kérdésről, hogy a menekültügyi helyzet nyomán fokozódik a járványhelyzet, már inkább megoszlanak a vélemények. A válaszadók 14 százaléka egyáltalán nem tart ettől, 12,6 százaléka tart is, meg nem is, 17,1 százaléka maximálisan tart tőle.

Tart attól, hogy az általános geopolitikai helyzet miatt az európai országok fegyverkezése felgyorsul?

Január óta egyre több jel utal arra, hogy új fegyverkezési verseny kezd kialakulni a világban: az orosz-ukrán krízis utánpéldául Olaf Scholz német kancellár napokon belül bejelentette, hogy évi 20 milliárd dollárral emelik a védelmi költségvetést, és az eddigi 1,4 százalék helyett a GDP legalább 2 százalékát fogják hadügyi kiadásokra költeni. Vlagyimir Putyin stratégiai hibákat követett el: az Ukrajna elleni támadással egységesítette az EU-t és a NATO-t, az atomhatalom Nagy-Britanniát „visszaterelte” Európába, s elérte, hogy az Egyesült Államok, Németország, Lengyelország is növelje katonai kiadásait – mondta korábban a Figyelőnek az ELTE Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára, geopolitikai szakértő.

Tart attól, hogy az általános geopolitikai helyzet miatt sor kerül Magyarországon a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetésére?

Jelenleg itthon az önkéntes honvédelem rendszere alapján működik a katonaság - ezt Benkő Tibor honvédelmi miniszter mondta el a Parlamentben 2022. március 8-án, majd megerősítette, a kormánynak jelenleg nem célja a kötelező sorkatonaság ismételt bevezetése, ehelyett hozták létre 2003-ban az önkéntes katonai tartalékos szolgálatot, így már több mint 11 ezer önkéntes van a honvédségnél. Úgy tűnik olvasóink bíznak a honvédelmi miniszter szavaiban, hiszen a válaszadók 64, 3 százaléka véli úgy, hogy nem fogják bevezetni a sorkatonaságot.

Tervezi, hogy az orosz-ukrán háború miatt elköltözik?

Két kérdés a kérdőív végén arra vonatkozott, hogy válaszadóink tervezik-e, hogy a háború miatt elköltöznek-e akár az országból, akár csak a keleti végekből. 82,9 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi, 9,2 százalék még bizonytalan, a legkevesebben, 7,8 százalék mondta azt, hogy igen, tervben van, hogy elköltözik Magyarországról. Útlevele a válaszadóink 43,1 százalékának van, 15,7 százalék tervezi, hogy csináltat, 37 százaléknak nincs, de nem is csináltat csak a háború miatt.

A kutatásról

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 7494-en vettek részt, nagyobb részük, 67,2 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 32,2 százalékuk 41 és 55 év közötti, 32,1 százalékuk 64 év feletti, 21,4 százalékuk 56 és 64 év közötti, 12,4 százalékuk 25 és 40 év közötti és 2 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 26,5 százalékuk él a fővárosban, 14,9 százalékuk Pest megyében, 11,2 százalékik Észak-Magyarországon, 10,6 százalékuk Közép-Dunántúlon, 10 százalékuk Dél-Alföldön, 9 százalékuk Észak-Alföldön, 7,4 százalékuk pedig Dél-Dunántúlon.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 45,3 százalék legfeljebb középiskolát, 25,8 százalék főiskolát, 24 százalékuk egyetemet végzett. 2,7 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 2,3 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek. 

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalékozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 11-11 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele házas, 16,2 százalékuk kapcsolatban él, 13,6 százalékuk egyedülálló. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 20. péntek
Bernát, Felícia
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?