Jótékony hatás? Őrületes alkupozícióba hozta a lakás-, házvásárlókat a koronavírus-járvány

A koronavírus-járvány érezteti hatását az ingatlanpiacon is: az Otthon Centrum első negyedéves adatai szerint pont akkor ütött be a vészhelyzet, amikor már ébredezni kezdett téli álmából a lakáspiac. Különböző mértékben ugyan, de az albérletárak mellett a lakásárak is mérséklődtek, vagy éppen stagnáltak, továbbá a tranzakciószámok is elmaradtak az egy évvel ezelőtti adatoktól. 2019 IV. negyedéve és 2020 I. negyedéve között azokban a vidéki megyei jogú városokban, ahol számottevő aktivitás volt, csökkentek a fajlagos átlagárak és ugyanez a helyzet állt elő Budapest kerületeiben is - néhány kivételtől eltekintve - megtorpant a korábbi árnövekedés

- hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Mint mondta, változás állt be az eddig inkább az eladók igényeinek kedvező piacon: mostantól a vásárlók kerültek kedvezőbb pozícióba, így többet tudnak alkudni.

A lakások esetében 2,5 százalékot nőtt az alku mértéke, míg a családi házaknál ennél mérsékeltebb, de ott is 2 százalékos alku növekedést tapasztaltak. "A kereslet és kínálat arányának megváltozása miatt az eladók már a hirdetés során kénytelenek lejjebb vinni az árat, és ha komoly vételi szándékot tapasztalnak, akkor még ennél is hajlandók többet engedni.

Tavaly ez nem volt jellemző, de most megváltozott a helyzet" - foglalta össze a rendelkezésre álló adatokat az elemzési vezető, aki arra is kitért, hogy a korábbi időszakban tapasztaltakhoz hasonlóan a panellakások esetében maradt a legkisebb az alku mértéke más lakástípusokhoz mérten. Csakhogy a jelenlegi helyzetben ebben a szegmensben nőtt a legnagyobb mértékben az árengedmény. A teljes alku (2,8 százalékos emelkedés után) 8,4 százalékra nőtt, míg szerződéskötéskor (1 százalékkal emelkedve) már 4,3 százalékra nőtt az árengedmény mértéke a 2019 éves adatokhoz képest.

A növekedés minden településtípusra igaz, az alku mértéke településtípusonként 7,6-8,8 százalék között váltakozott. De a kisebb településeken nem ritkán 10 százalék feletti árengedmény is előfordult. Szerződéskötéskor átlagosan 4,5 százalékot alkudhattak a vásárlók - Budára ennél egy százalékkal kevesebb, míg a kisebb településekre az átlagnál 1-2 százalékkal több volt a jellemző.

A téglalakások esetében (2,6 százalékos növekedés után) a teljes alku mértéke elérte a 9 százalékot. A szerződéskötéskori alku mértéke idén (0,9 százalékos emelkedés után) már 5 százalék volt. A teljes árengedményben szintén minden településtípus esetében növekedés figyelhető meg.

Első három hónap eladási adatai alapján 8,3-9,8 százalék közötti értékek voltak jellemzőek, de a kisebb településeken 10 százalék feletti árengedmény sem volt ritka. Családi házak esetében a teljes alku mértéke a tavalyi értékekhez képest (2 százalékos növekedés után) 10,6 százalékra emelkedett, míg a szerződéskötési 7,3 százalékra. Jellemző adat, hogy a teljes árengedmény mértéke a legtöbb térségben 10 százalék körül alakult.

A külső pesti kerületekben és a legnagyobb városokban ennél valamivel kisebb, míg a kisebb városokban ennél nagyobb alku volt mértékadó. De szerződéskorkötéskor is hasonló a helyzet, a településméret csökkenésével egyre magasabb alkura kényszerültek az eladók.