Véget ért a huzavona: jár a GYED a férfinek, akinek nem akartak adni

Ádám és Márton hét éve alkotnak egy párt, 2015 óta bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. Bár a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, annak nincs akadálya, hogy a pár egyik tagja gyermeket fogadjon örökbe. Ádám és Márton élt is ezzel a lehetőséggel, 2018 tavaszán egy gyermeket fogadtak örökbe. A hivatalos örökbefogadó Márton lett, Ádám végig támogatta ebben, kapcsolatukat az állami szervek felé is nyíltan vállalták. Az örökbefogadási eljárás lezárultát követően minden lehetőséget számba véve arra jutottak, hogy a gyermekkel felváltva maradnak otthon, vagyis Márton után néhány hónapot Ádám is otthon tölt, így erre az időszakra ő szeretett volna gyermekgondozási díjat (GYED) igényelni - írja közleményében a Háttér Társaság.

Ennek érdekében Budapest Főváros Kormányhivatalához fordultak, hogy ott tájékozódjanak ennek mikéntjéről. A hivatal azonban levélben azt közölte velük: bejegyzett élettársként Ádám nem jogosult a párja által örökbefogadott gyermek után GYED-et igénybevenni. Miután felhívták a hivatal figyelmet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényre és az abban szereplő, a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazását előíró rendelkezésre a hivatal közölte: 

Ádám és Márton ezt követően a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatához fordult, akik panasszal éltek a hivatal jogszabálysértő értelmezésével szemben. Beadványukban az alapvető jogok biztosának korábbi jelentésére is hivatkoztak, amely egy adózási ügyben már megállapította: a bejegyzett élettársi kapcsolatra - a jogszabályban szereplő szűk kivételektől eltekintve - a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

“A bejegyzett élettársi kapcsolat közel tíz éve része a magyar jogrendnek, a hatóságok számtalan esetben mégis zavarba ejtő tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot" - kommentálta a Kormányhivatal eljárását Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. 

- tette hozzá. A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata évente közel 250 leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) ügyfélnek segíti jogi jellegű problémáik megoldásában. Az elmúlt években egyre többen fordulnak a szolgálathoz gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel.

- mondta el Dombos Tamás, aki szerint teljesen jogos igény e családok részéről, hogy megszűnjön a jogszabályi diszkrimináció, és a gyermeket mindkét azonos nemű szülőjéhez jogi kapcsolat fűzze, amellyel a fenti jogértelmezési probléma is elkerülhető lett volna.