Évekkel elszámolták a nyugdíjat! Csak 2022-re valósul meg a korhatáremelés

Az Országgyűlés által május 11-én elfogadott törvény a korhatáremelés folyamatát születési évjáratokra vonatkozóan szabályozza. Eszerint az 1952 előtt születettek számára 62 év az öregségi nyugdíjkorhatár, az 1952-ben születetteknek 62,5 év (egészen pontosan 62 év 183 nap), az 1953-ban születetteknek 63 év, az 1954-ben születetteknek 63,5 év, az 1955-ben születetteknek 64, az 1956-ban születetteknek 64,5, végül az 1957-ben és később születetteknek 65 év.

Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek számára (amely az első születési évjárat, amelyre már a 65 éves korhatár vonatkozik) 2022-ben, a születésnapjukon teljesül az öregségi nyugdíjazás életkori feltétele. Előttük az 1956-ban születettek még 64,5 éves (64 éves és 183 napos) életkorukban mehetnek öregségi nyugdíjba, melynek időpontja 2020 második féléve vagy 2021 első féléve, attól függően, hogy az adott személy az 1956-os év melyik felében született.

A tört éveket minden esetben ennek megfelelően kell értelmezni. Aki az adott sorhoz tartozó születési év első felében született, az a nyugdíjba vonulás szerinti év második felében mehet nyugdíjba, aki a születési év második felében látta meg a napvilágot, az a következő év első felében nyugdíjazható.

Meg kell említeni, hogy az 1952-ben és 1953-ban született férfiak 42 év szolgálati idő esetén 60 éves korukban (2012-ben, illetve 2013-ban), az 1954-ben született férfiak pedig - a szolgálati idő megléte esetén - 60 éves és 183 napos korukban vehetik igénybe a kedvezményes előrehozott korhatár szerinti nyugdíjazást.

Korábban: Elképesztő magyar csúcsnyugdíjak: akik nem imádkozva várják a postást!

A női előrehozott korhatár az 1952-ben születettek esetében 59 év, ők leghamarabb 2011-ben kérhetik a nyugdíjazásukat. Az 1959-ben születettek már csak 63 éves korukban élhetnek az előrehozott nyugdíj lehetőségével, ez a folyamat ia nőknél 2022-re, a férfiaknál az 1957-es korosztállyal 2020-ra zárul.

Mint kiderült megszűnik a 13. havi nyugdíj és már a második (novemberben esedékes) részletét sem fizetik ki. A nyugdíjemelés jövőre csak az infláció ütemét követi, valamint 2010-re tolódik az idei nyugdíjkorrekció. Az állam idén körülbelül 100 milliárd forinttal, jövőre pedig már több mint 280 milliárd forinttal csökkentheti kiadásait ezekkel a lépésekkel.

Hány férfi éli meg az új nyugdíjkorhatárt?