Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program

A nyugdíjkorrekciós programmal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a 2009-re tervezett lépést a jövő évre halasztották, de folytatják a programot. 2010-ben az 1992-1995 között megállapított nyugdíjakat a rendes januári emelésen felül plusz 4 %-kal emelik, ez a lépés körülbelül 480 ezer embert érint. Az 1988-89-90-ben megállapított 320 ezer nyugdíjast érintő nyugdíjaknál plusz 2 %-os, az 1997-98 között nyugdíjba vonultak pedig plusz 4 %-os emelést kapnak, ez 170 ezer nyugdíjast érint. Az államtitkár szerint a korrekciós program mintegy 1 millió nyugdíjast érint majd kedvezően.

A 13. havi nyugdíj eltörlése kapcsán Korózs Lajos elmondta, hogy az államháztartási kiadások elkerülhetetlen mérséklése miatt hozták meg ezt a lépést. Kiemelte, hogy ez a juttatás nem nyugdíj volt, járulékfizetés nem állt mögötte. A gazdaság teljesítménye tette lehetővé, hogy elmúlt 5 évben kifizessék, most azonban ezt nem lehet finanszírozni. A nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedéshez igazítja a kormány, ha a GPD-növekedés eléri 3,5 %-ot, akkor plusz 1 heti nyugdíj jár (maximum 20 ezer forint összegben), további 1-1 %-os bővülésnél pedig újabb hetekkel nő az összeg, míg el nem éri az egyhavi járandóságot, illetve maximum 80 ezer forintot.

Az indexálásról szóló parlamenti döntés szerint a kormány garantálni kívánja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, és ha gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor minden évben pluszjuttatást kapnak az érintettek. Ha 3 %-nál kisebb a gazdasági növekedés, akkor is garantált a nyugdíjak összegének növekedése, ebben az esetben ugyanis az minden éven az infláció mértékével emelkedik a járandóság. Ha 3-4 % közé esik a GDP-növekedés, akkor 20 %-ban a béreket, 80 %-ban pedig az inflációt követi a nyugdíj, ha 4-5 % a gazdasági növekedés, akkor ez az arány 40-60 %, míg 5 %-os növekedés felett visszatér a svájci indexálás, ahol 50-50 % a bérnövekedés és az infláció aránya. 

Az államtitkár szerint a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre történő felemelése alkotmányos és kellő felkészülési időt ad. Az emelés célja, hogy közelítsék korhatárt a korcentrumhoz, hiszen ma hazánkban 100 ember közül 91 hamarabb megy nyugdíjba. Az új szabályok szerint 2012-től évente fél évvel emelkedik a korhatár, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, eltolva.

Az előrehozott nyugdíj esetében, ha a szükséges szolgálati idő megszerzése előtt 1 éven belül megy el valaki nyugdíjba, akkor a mai 0,1 %-os elvonás helyett a jövőben 0,3 %-ot kell elvonni a nyugdíjából. Ha szolgálati ideje 1-3 évvel kevesebb, akkor 0,4 %-ot vonnak majd le. Az előrehozott nyugdíjkorhatárról Korózs kifejtette, hogy az 1952 első felében született férfiak esetében 60,5 év lesz az előrehozott korhatár, ami 2012 második félében lesz esedékes. Az 1952-ben született nők 59 éves korukban mehetnek el előrehozott nyugdíjba, 2011-ben. Az 1952. második félévében született férfiak 2013 első félévében vonulhatnak nyugdíjba, 60,5 korukban. Az 1953-ban született férfiaknál 61 év lesz az előrehozott nyugdíj korhatára, ezt 2014-től érvényesíthetik, a szintén 1953-ban született nők pedig 59 évesen, 2012-ben.