Ezek a leggyakoribb lakáskárok: jön a szezonja

Kevesen mondhatják el magukról, hogy ne áztatta volna még el a lakásukat a felső szomszéd, ne lett volna már csőtörés a konyhájukban vagy éppen ne vesztegetettek volna el több köbméter vizet a kerti vízrendszer sérülése miatt. A vezetékes vízkárok évek óta stabilan tartják magukat a leggyakoribb lakáskárok listáján, 2019-ben közel 50 000 bejelentés érkezett ilyen jellegű kár kapcsán a Generali Biztosítóhoz. A víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és egyéb vezetékek törése vagy dugulása, valamint az ebből fakadó károk továbbra is jelentősek: míg 2017-ben még átlagosan több mint 50 000 forintot fizetett ki a biztosító vízkárok kapcsán, 2019-ben már 60 000 forintot meghaladó összegre rúgott a kifizetések éves átlagösszege. A legtöbb káreset klasszikusan a téli és a nyári időszakban történik a szélsőséges hőmérsékletnek és a vezetékek fokozott terhelésének köszönhetően.

Villámgyors és szakszerű - ezt várják a magyarok a kárrendezéstől

A nyári hónapokban tehát várhatóan emelkedni fog a vízkárral kapcsolatos bejelentések száma, de az otthon töltött idő drasztikus emelkedésének hatása is látszik már a biztosítók adatain: egyre több az otthoni káresemény. Bejelenteni tehát bőven van mit - csak nem mindegy, hogyan tesszük. A Generali friss reprezentatív kutatása szerint minden harmadik magyar károsult használta már okoseszközét kárbejelentésre, többségük 30-39 év közötti, és kisebb városok vagy falvak lakója (70 százalék). Legkevésbé a fővárosaik szeretnek élni a digitális kárrendezés előnyeivel, a megkérdezett online kárbejelentők mindössze 14 százaléka volt budapesti.

A válaszadók többsége számára (54 százalék) a gyorsaság és a szakszerűség volt az elsődleges szempont a kárrendezés folyamatában, ugyanakkor a kettő közül fontosabbnak bizonyult az, hogy mihamarabb megérkezzen a kárösszeg, mint hogy a kárfelmérés szakértő személy jelenlétében történjen. Azok közül, akik korábban nem használtak okoseszközöket a kárbejelentéshez, közel 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem ragaszkodik a személyes ügyintézéshez, és amennyiben meggyorsítható vele a folyamat, szívesen rendezné a kárt a biztosítójával videós kapcsolaton keresztül.
Innen már nincs visszaút: felértékelődött a digitális ügyintézés

A kutatásból tehát kiderül, hogy az ügyfelek többsége nyitott a kárrendezés virtuális verziójára, 84 százalékuk élne a lehetőséggel, és csak 6 százalékuk zárkózott el a teljes mértékben az online ügyintézéstől. A járványidőszakban tagadhatatlan előnyei vannak a helyváltoztatást és személyes kontaktusokat nélkülöző kárrendezési folyamatnak, miközben az sem utolsó szempont, hogy milyen gyorsan jut hozzá a károsult a költségeit fedező összeghez. A Generalinál a videós kárrendezés a gépjármű-biztosítások mellett lakáskár esetén is lehetséges bizonyos károk esetén.

Hogy konkrét példát vegyünk: csőtörésnél a kárbejelentés a nap 24 órájában rendelkezésre álló internetes felületen is megtehető. Ezután a biztosító kollégái átirányítják az ügyfeleket a videós felületre. A bejelentő e-mailben megkapja a legfontosabb tudnivalókat, illetve azt a linket, amelyet telefonján vagy más okoseszközön megnyitva elindulhat a kárfelmérés. . Nincs tehát másra szükség, csupán egy email címre, egy kamerás mobileszközre, valamint internetkapcsolatra. A kétirányú videós kapcsolaton keresztül folytatott virtuális szemlén a károsult épületrészt, vagyontárgyakat minél pontosabban megmutatva a kamerán keresztül csupán 5-7 perc alatt megtörténhet a kárfelmérés. Amennyiben a videóhívás alapján a kár rendezhető, az azonnal indított kifizetés néhány perc múlva a károsult számláján lehet. Habár a koronavírus speciális helyzetbe hozta a biztosítókat, az ügyféligények alapján egyértelműen látszik, hogy a kárrendezés egy jelentős szelete a jövőben már a digitális térben zajlik majd.