Ne dőlj be az átverésnek: ugorhat a nyaralás és a spórolt pénzed is

Az elmúlt pár évben megszaporodtak azok az esetek, amelyekben illetéktelenek adatokat igyekeztek kicsalni egy-egy cég ügyfeleitől. A veszély egyre többeket érint, hiszen folyamatosan nő az internetet napi szinten használók aránya a magyar lakosság körében. 2018-ban már a felhasználók több mint 90 százaléka böngészett csaknem minden nap, míg ez tíz évvel korábban a lakosság háromnegyedéről sem volt elmondható. Látható, hogy az interneten keresztüli tájékozódás, ügyintézés a mindennapi rutin részévé vált - fontos ugyanakkor tisztában lennünk a netezés veszélyeivel is. Ezek egyike az adathalászat (data phishing). 

Gyakori eszköz az adathalászatra hamis weboldalak létrehozása, amelyek egy ismert szervezet hivatalos oldalának tüntetik fel magukat azzal a céllal, hogy a megbízható márkanevek mögé bújva személyes adatokat nyerjenek ki a felhasználóktól. Ezek jellemzően egyedi azonosítók, jelszavak, bankkártya-adatok. A módszer minden esetben egészen hasonló: a csalók hivatalosnak tűnő e-mailekkel próbálják rávenni a felhasználókat, hogy a levélben feltüntetett hivatkozásra rákattintsanak, így eljussanak a hamisított oldalra. Ha követik az ott szereplő utasításokat és beírják kért adataikat, meg is történt a baj.

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a szolgáltatók soha nem kérik e-mailben a jelszó módosítását. Így ha ezt kérik tőlünk egy weboldalon, az árulkodó jel lehet. Szintén gyanús, ha a tranzakció megismétlésére, avagy egy a megszokottól eltérő összegű számlatartozás kiegyenlítésére szólít fel az e-mail. Kételkedjünk, ha túl általános a megszólítás, ha a levél túlságosan eltér az adott cég megszokott kommunikációs stílusától, illetve ha magyartalanok a mondatok

- mondta el Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel az adatokat egy hamis oldalon keresztül próbálják megszerezni a bűnözők, úgy is kiszűrhetjük a csalókat, ha az egeret az e-mailben küldött hivatkozás fölé helyezzük, anélkül, hogy rákattintanánk. Így ellenőrizhetjük, hogy az URL cím valóban megegyezik-e az üzenetben megadott hivatkozással. A hivatalos felületek - szemben a csalók által jellemzően küldött oldalakkal - minden esetben védett oldalakon jelennek meg, amiket a weboldal URL címe mellett egy lakat ikon is jelez.

A leghatékonyabb védekezés, hogy mindig ellenőrizzük a feladó megbízhatóságát, és érdeklődjünk telefonon az adott cég ügyfélszolgálatánál, ha kétségeink támadnak a kapott e-maillel kapcsolatban.

- javasolta az ügyvezető igazgató. A fentiek mellett a böngészőnkben találhatóak adathalász-szűrők, illetve bővítmények is, amelyeket érdemes használnunk. Ezek bekapcsolása segíthet kiszűrni és mellőzni a gyanús és mások által már bejelentett hamis oldalakat: a böngészés során a rendszer értesítést küld, amennyiben ilyen oldalt talál.

Éredemes a telefonok biztonságos használatához mappa-, adat- és alkalmazástitkosító megoldásokat alkalmazni. Ezek az appok jelszót kérnek a levédett tartalom megnyitása előtt, így biztosítható, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a telefonon eltárolt adatokhoz. Amennyiben valaki gyakran indít online fizetést a telefonjáról, annak különösen hasznos lehet ez a fajta védelem.

Online fizetések esetében lehetőség nyílik az adatok elmentésére. Ez a megoldás biztonságos, ugyanakkor pár szempontot mindenképpen érdemes betartani:

• Ellenőrizd a fizetőoldal megbízhatóságát, és csak hivatalos oldalakon keresztül indíts fizetést!
• Ne adj meg olyan személyes adatot, amely nem lehet szükséges egy online fizetési tranzakcióhoz! Fogj gyanút, ha például a születési idődet, a TAJ számodat vagy éppen a PIN kódodat kérik!
• Mindig erős, mások által nehezen kitalálható jelszót adj meg, és ügyelj rá, hogy a különböző felületeken más-más jelszóval regisztrálj! Így csökkentheted annak esélyét, hogy illetéktelenek visszaélhessenek az adataiddal.

Mindezen óvintézkedésekkel a rutinszerű netezést biztonságossá tehetjük, elősegítve adataink védelmét az online felületeken is.