Táppénzszigorítás: bruttó 260 ezer forint fölött bebuktad

Május elsejétől a felére csökkent a táppénz maximum összege. Eddig egy napra legfeljebb 10400 forintot kaphattak a betegek, mostantól viszont már csak 5200 forint lehet a maximum.

Az új szabályokkal azok járnak rosszul, akik havi bruttó 260 ezer forintnál többet keresnek. Továbbra is életben marad ugyanis az a szabályozás, hogy az átlagos napi munkabér 60 százaléka lehet a táppénz, kivéve, ha valakinek nincs kétéves folyamatos munkaviszonya, mert akkor csak az 50 százalék jár. Az új szabályok szerint pedig a táppénz összege nem lehet több havi bruttó 156 ezer forintnál, ami a 260 ezer forintos bruttó jövedelem 60 százalékának felel meg.

Az intézkedéssel a magasabb keresetű, jellemzően idősebb korosztályt sújtja leginkább a kormány, akik ténylegesen betegek, és kevesebb táppénz fognak kapni. Emellett rosszul járnak a jól szituált szülők is, akiknek beteg gyermekük mellett kell otthon maradniuk. A munkavállalói érdekképviseletek tüntetéssel tiltakoztak a szabályozás ellen, egyelőre hiába.

A táppénzszabályokat legutóbb 2009-ben a Bajnai-kormány szigorította: akkor 70 százalékról 60-ra csökkentették a táppénz mértékét, ellenben az egy napra bruttó 10400 forint volt a maximumösszeg, szemben a május elsejétől hatályba lépett 5200 forinttal.

Táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban egy évre jár. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő tartama egy évnél rövidebb, csak a folyamatos biztosítási időnek megfelelő időtartamra lehet igényelni.

A veszélyeztetett terhes kismamákra is szigorúbb szabályokat léptetett életbe a kormány. Ezentúl egyből táppénzt és nem betegszabadságot kapnak, ha az orvos kiírja őket. Betegszabadság esetén a bruttó átlagkereset 70 százaléka jár. Első ránézésre úgy tűnik, mintha az érintett kismamák mindannyian rosszul jártak volna a szabályozással. Általánosságban azonban ez így nem igaz. A kormány számítása szerint azok, akik havi bruttó 290 ezer forintnál kevesebbet keresnek, még jól is járnak, mivel a táppénz után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, míg a betegszabadságra kapott juttatásból társadalombiztosítási járulékot is levonnak - hangsúlyozta a szabályozás elfogadása előtt Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő. A munkáltatók viszont mindenképpen jól jártak ezzel a lépéssel, mivel nekik sem kell megfizetniük a betegszabadság idejére eső közterhet.

A kormány az intézkedéssel azoknak a számát szeretné csökkenteni, akik indokolatlanul veszik igénybe a táppénzt. A Nemzetgazdasági Minisztérium saját felmérése cáfol rá arra, hogy a magyarok notórius táppénzcsalók lennének. Míg 1990-ben 100 millió napot töltöttek a munkavállalók táppénzen, addig 2009-re ez a szám 40 millió alá csökkent. Ha a 3 millió 700 ezer dolgozóval számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy átlagosan évi 10 napot vannak a munkavállalók betegállományban. Ezzel szemben egy 2007-es felmérés szerint a szlovákok átlagosan 40, a csehek pedig 20 napot vannak táppénzen.

Miközben a táppénzen töltött napok száma jelentősen csökkent, a kifizetések meredeken - évi 25 milliárd forintról 110 milliárd forintra - nőttek. A minisztérium nominális költségekkel számolt, az inflációt is figyelembe véve már korántsem olyan hatalmas a növekmény. Emellett eltörpül az az összeg, amelyet a szigorítással meg lehet spórolni. A kormány a konvergencia programban azzal számolt, hogy idén 3, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forintot takarít meg a költségvetés.