Amire nem jó a casco: kátyúkárra egyelőre csak a KÖBE fizet

A közutak fenntartói gyakran képtelenek lépést tartani az utakat változékony téli időjárás idején robbanásszerűen ellepő kátyúkkal, ráadásul a nagyobb javításokkal gyakran meg kell várniuk a melegebb időszakot. Ezért nem meglepő, hogy tél végén találkozhatunk a legtöbb úthibával - ennek megfelelően ilyenkor fordul elő a legtöbb kátyúkár is. Ami enyhébb esetben az abroncs sérülését jelenti, de gyakran károsodik a felni, komolyabb erőhatás esetén pedig a futómű javíttatását sem ússzuk meg.

Dokumentálás szigorúan a helyszínen!

A kátyúkárok rendezése az adott közút fenntartójának felelőssége. Ahhoz azonban, hogy ezt a felelősséget bizonyítani tudjuk, már a helyszínen el kell végeznünk néhány fontos lépést:

1. Tegyünk meg minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy sem a sérülten álló autónk, sem az adott kátyú ne okozzon további balesetet!
2. Készítsünk minél több fényképet, amelyek beazonosíthatóan mutatják (a) a kátyút, (b) a sérülést, illetve (c) az érintett helyszínt! Szerencsére a legtöbb autós már hord magánál mobiltelefont, amelyek nagy részével már fotózni is lehet. Ha esetleg mérőszalag is van kéznél, azzal mindennél nyilvánvalóbban mutathatjuk a kátyú méretét.
3. Hívjunk rendőrt akkor is, ha személyi sérülés nem, csak komolyabb kár történt, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos bizonyíték lehet! Rendőr híján szerezzünk tanúkat, akik alá tudják támasztani állításunkat.

Kitől kell kártérítést kérnünk?

Sokak számára okoz problémát annak kiderítése, hogy az adott útszakasz kinek a kezelésében van. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Tömeges buktatók

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az évente az ezres létszámot közelítő kátyúkár-bejelentő több mint fele nem kapja meg a kívánt kártérítést.

Ennek leggyakoribb okai:
1. A károsult nem tudja egyértelműen igazolni a kárt, illetve az igényelt összeg mértékét.
2. A kátyús útszakaszon úthibára figyelmeztető táblát helyeztek ki, ilyenkor ugyanis a kárfelelősség a legjobb esetben is megoszlik.
3. A baleset bekövetkeztekor a károsult nem tartotta be az adott szakaszra vonatkozó sebességkorlátozást.
4. Az okozott kárról az autós csak később, a helyszínről való elhajtás után szerez tudomást (ez elsősorban nyilván nem durrdefekt, hanem kisebb-nagyobb mértékű futómű-problémák esetén fordul elő)
Ilyen esetekben a legkézenfekvőbb megoldás egy biztosítás lehet(ne).

Lesz-e biztosítás kátyú ellen?

"Mivel egy vízzel teli kátyút a legóvatosabb vezetők sem vesznek észre, a kátyúkár kockázatának gyakorlatilag minden autós ki van téve. Ennek ellenére az autósok többsége ezt a kockázatot biztosítással jelenleg nem tudja lefedni" - értékeli a helyzetet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.

A casco-t jelentősebb károk fedezetére találták ki, és mivel a kátyúkár mértéke legtöbbször nem éri el az önrész mértékét, ez a biztosítás ilyen esetekben gyakorlatilag nem használható ki. Idén januártól egy piaci szereplő (KÖBE) bevezetett ugyan egy kifejezetten gumiabroncsra és kátyúkárra vonatkozó biztosítást, ám ezt jelenleg kiegészítő biztosításként kínálja azon ügyfeleinek, akik nála kötöttek kötelezőt - vagyis a legtöbb autós ezt a szolgáltatást nem tudja igénybe venni.

"A független biztosítási alkuszok ebben a helyzetben is igyekeznek támogatni ügyfeleiket. Azt javasoljuk az autósoknak, hogy ha kátyúkár helyszínén tanácstalanok lennének, mit kell tenniük, hívják fel alkuszukat, aki megfelelő tanáccsal fog szolgálni. A remélhetőleg hamarosan bővülő kátyúkár-biztosítási lehetőségekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk, biztosítói partnereinkkel pedig igyekszünk együttműködni a kínálat mielőbbi bővítése érdekében."