Egyre több magyar mond nemet a benzinkutakra: elegük lett a horror árakból?

Az elektromos autók térnyerése Magyarországon továbbra is töretlen, és az év eleje is erős lendülettel indult. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint januárban ismét több mint 1 900-zal nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma, így már ötödik hónapja tart a folyamatos bővülés. „Havonta mintegy 2000 gépkocsival gyarapodik a tisztán elektromos flotta” – emelték ki a szakemberek.

Az elektromos járművek állománya már meghaladja a 72 ezer darabot, ami jelentős előrelépés a fenntartható közlekedés terén. A magyar piac növekedési üteme európai összehasonlításban is kiemelkedő.

Tavaly minden korábbinál több, közel 22 ezer tisztán elektromos gépkocsi kapott idehaza zöld rendszámot

– áll az összegzésben. Az Energiaügyi Minisztérium előrejelzései szerint 2026-ra akár 120 ezer elektromos autó is közlekedhet az ország útjain. Az elektromos közlekedés térhódítását a kormányzati támogatások is segítik: a vállalatok járműbeszerzésére indított 30 milliárd forintos program jelentősen hozzájárult a rekordok megdöntéséhez.

Az alternatív meghajtás iránti növekvő kereslet nemcsak a négykerekűek, hanem a kétkerekűek piacán is megmutatkozik. A környezetkímélő motorkerékpárok száma januárban átlépte a 700 darabot, és egy év alatt másfélszeresére nőtt. A töltőinfrastruktúra fejlesztése is napirenden van, hiszen az országos lefedettség elérését célzó program 28 milliárd forintos kerettel segíti a vidéki töltőpontok kiépítését. Az elektromos közlekedés térnyerése egyértelmű trend, amely hosszú távon is fenntartható megoldást kínál a magyar közlekedés számára.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.