Tévesen értelmezi sok munkáltató az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályokat, és ha kell, ha nem, nyilatkoztatják a dolgozóikat az adóalap-kiegészítésről (ismertebb nevén a szuperbruttósításról). A zűrzavar oka lehet, hogy az adóhatóság által kiadott, a havi munkáltatói adatszolgáltatásokra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában rossz instrukció szerepel. Biztosan nem kell kötelezően nyilatkoztatni az adóalap-kiegészítésről azokat a dolgozókat, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük.
Idén változtak a személyi jövedelemadó alapjára vonatkozó szabályok. A tavalyi évben még minden esetben meg kellett szorozni a bruttó bérjövedelmet 1,27-tel, és a kapott összeg után kellett megfizetni a 16 százalékos adót. (Így valójában 20,32 százalékos volt az adóteher.) Az idei évtől viszont havi bruttó 202 ezer (évi 2 millió 424 ezer) forint alatt megszűnt az adóalap-szorzó. Vagyis eddig a jövedelemhatárig csak a bruttó bér után kell leróni a 16 százalékos adót. A fölött viszont továbbra is az 1,27-tel megszorzott bruttó jövedelem az adó alapja (adóalap-kiegészítés).
A személyi jövedelemadó (szja) törvény arról rendelkezik, hogy"nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot". Vagyis azoknak kell nyilatkozatot kitölteniük, és kérniük, hogy csak a bruttó bérük után vonja le az adóelőleget a munkáltató, akiknek az éves jövedelme havonta átlagosan bruttó 202 ezer forint alatt van.
A törvény a továbbiakban úgy szól, hogy "a kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja".
Ez azt jelenti, hogy amikor az év folyamán a magánszemély jövedelme eléri a 2 millió 424 ezer forintot, akkor az a fölötti jövedelmek esetében a munkáltatóknak önállóan, nyilatkozat nélkül már az 1,27-es szorzóval növelt adóalap után kell levonniuk az adóelőleget - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Angyal József. Az okleveles adószakértőnek ezzel szemben rengetegen jelezték, hogy a munkáltatók minden dolgozót nyilatkoztatnak az adóalap-kiegészítésről. Ráadásul a magasabb jövedelműeknél több esetben a teljes jövedelemre vonatkozóan az 1,27-szeres szorzóval növelt adóalapot vennék figyelembe.
Ez totális tévedés - szögezte le az adószakértő. Bruttó 303 ezer forintos havi fizetés mellett 8726 forinttal több adót fizetnének a szükségesnél a magánszemélyek, így éves szinten 100 ezer forinttal hiteleznék az államot, amit csak az év végi adóbevallásukban igényelhetnének vissza - kamatmentesen.
Nem kell kötelezően nyilatkozniuk az adóalap-kiegészítésről azoknak a dolgozóknak, akiknek csak egy munkaviszonyból származik jövedelmük. Náluk ugyanis a munkáltatónak önállóan, nyilatkozat nélkül kell a megfelelő adóalap után levonni az adóelőleget - magyarázta Angyal József.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A Pénzcentrum.hu érdeklődésére ezt Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője is megerősítette. Ezzel szemben az adóhatóság által közzétett, a havi munkáltatói adatszolgáltatásra vonatkozó nyomtatvány kitöltési útmutatójában az szerepel, hogy "a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja".
Eszerint úgy tűnik, mintha minden esetben nyilatkoztatni kellene a munkavállalókat. Honyek Péter elismerte, hogy az útmutató félrevezető lehet, mivel abban nem az általános nyilatkozattételre vonatkozó törvényi rendelkezés szerepel. Ez arra az esetre vonatkozik, ha például valakinek módosítania kell a korábbi nyilatkozatában szereplő adatokat.
Azoknak kell még az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést kérniük, akik például két munkahelyen állnak munkaviszonyban, és az egyik helyen biztosan többet keresnek havi bruttó 202 ezer forintnál. Ebben az esetben a második munkahelyen kapott jövedelmük teljes összegére nyilatkozniuk kell az adóalap-kiegészítésről - magyarázza Angyal József.
Olyan helyzet is előfordulhat, hogy valaki havi 202 ezer forintnál többet keres, mégis nyilatkozhat úgy, hogy a munkáltatója az adóelőleg levonásakor ne vegye figyelembe az adóalap-kiegészítést. Ilyen eset lehet például az, ha valaki előre tudja, hogy valamilyen ok miatt nem lesz egész évben keresete, például év közben megszűnik a munkahelye, vagy gyermeke születik, esetleg fizetés nélküli szabadságra megy. Az adószakértő szerint ekkor a havi bruttó 202 ezer forintnál magasabb jövedelműek is nyilatkozhatnak úgy, hogy esetükben ne vegye figyelembe a munkáltató az adóalap-kiegészítést.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok