Meglépték a történelmi megállapodást: atomfegyverrel és a NATO gigahadseregével védik meg a világ olajközpontját

A megállapodásról több, az ügyet közvetlenül ismerő forrás számolt be, amit később egy török tisztségviselő is megerősített. Az egyezmény csaknem egyéves tárgyalássorozat eredménye. Az egyes államok konkrét kötelezettségvállalásairól és a paktum közel-keleti válságra gyakorolt hatásairól egyelőre nem szivárogtak ki részletek.

A három ország eltérő, mégis egymást kiegészítő katonai képességekkel bír. Törökország a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, Pakisztán az egyetlen atomfegyverrel rendelkező muszlim állam, Szaúd-Arábia pedig a legerősebb öböl menti ország és a világ egyik vezető olajexportőre. Mindhárom felet komolyan aggasztja az iráni fenyegetés, valamint a térség instabilitása - közölte a Reuters.

Sahbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök Aszim Munir vezérkari főnök kíséretében csütörtökön érkezett Dzsiddába, míg Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken indult útnak. Mekkában Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel tárgyalnak, akinek országát február 28. óta több támadás is érte Irán, valamint a Teherán szövetségeseiként működő jemeni húszi és iraki síita milíciák részéről. A konfliktus a Hormuzi-szoros tengeri forgalmát is megbénította, pedig korábban ezen a tengerszoroson haladt át a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányainak csaknem egyötöde.

A paktum régóta fennálló kétoldalú katonai kapcsolatokra épül.

Pakisztán évtizedek óta nyújt kiképzési és technikai segítséget a szaúdi fegyveres erőknek, míg Törökországgal hadihajókat és kiképző repülőgépeket cseréltek. Rijád 2023-ban török drónok vásárlásáról állapodott meg, amit Ankara a saját legjelentősebb védelmi exportszerződéseként értékelte. A Reuters májusi értesülései szerint Pakisztán azóta mintegy nyolcezer katonát, emellett vadászgépeket, drónokat és légvédelmi rendszereket telepített a szaúdi királyságba.

A szaúdi–pakisztáni kapcsolatok már eddig is túlmutattak a megszokott együttműködésen. A két ország közötti korábbi megállapodás értelmében a bármelyikük elleni támadás mindkettőjük elleni támadásnak minősül, és válaszul "minden katonai eszköz" bevetését lehetővé teszi. Pakisztán ugyanakkor igyekezett elkerülni a közvetlen katonai beavatkozást az iráni konfliktusba, és inkább közvetítői szerepre törekedett. A háromoldalú megállapodás mekkai megkötése az iszlám legszentebb helyszínén külön szimbolikus súlyt ad az egyezménynek.