Megdöbbentő új jogot kapnak a magyarok: kártérítés járhat az egészségkárosító levegő miatt?

Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott új, a korábbi szabályozást felváltó irányelv szigorúbb határértékeket határoz meg a szennyező anyagokra vonatkozóan, emellett előírja a mérőhálózatok és a modellezési módszerek fejlesztését. Kötelezővé teszi továbbá olyan intézkedési tervek kidolgozását, amelyek határérték-túllépés esetén gyors és hatékony beavatkozást tesznek lehetővé. Új elemként a jövőben az olyan szennyező anyagok jelenlétét is mérni kell majd, mint az ultrafinom részecskék és az ammónia.

A szabályozás legjelentősebb újítása az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés biztosítása. A tagállamoknak most először garantálniuk kell, hogy a polgárok kártérítést követelhessenek és kaphassanak, amennyiben az irányelvet átültető nemzeti szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

A hazai helyzetre és az ebből fakadó feladatokra a HungaroMet hívta fel a figyelmet a Magyar Meteorológiai Társaság előadóülésén. Magyarországon jelenleg 56 automata mérőállomás figyeli a légszennyező anyagok koncentrációját, Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója azonban rámutatott, hogy a szigorúbb határértékek és az új szennyező anyagok mérése miatt elkerülhetetlenné válik a jelenlegi hálózat bővítése és új mérőműszerek beszerzése.

Az intézkedések elsődleges célja az emberi egészség védelme, hiszen az európai lakosság több mint kilencven százaléka olyan környezetben él, ahol a légszennyezettség meghaladja a WHO által ajánlott szintet. Ez a kontinensen évente mintegy 300 ezer idő előtti halálesetet okoz. Magyarországon a helyzet különösen súlyos, Varga Judit levegőminőség-védelmi szakértő szerint ugyanis nálunk évente 8-12 ezer idő előtti halálozás hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel. Bár az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbbi kimutatása valamivel kevesebb, 6767 ilyen esetet tart nyilván, hazánk ezzel is a nyolcadik legrosszabb helyen áll az Európai Unióban, az egy főre jutó halandóságot tekintve pedig a hatodik legkedvezőtlenebb a magyar mutató.

Az Európai Unió hosszú távú célja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 55 százalékkal csökkentse, 2050-re pedig gyakorlatilag felszámolja a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait. Ennek érdekében az Európai Bizottság a legújabb tudományos eredmények alapján ötévente felülvizsgálja majd az előírásokat.

Bár a tagállamoknak 2026. december 11-ig át kell ültetniük a szabályokat, a Levegő Munkacsoport arra figyelmeztet, hogy az elfogadott kompromisszumok és az esetleges mentességek miatt a szigorúbb határértékek betartása jogilag sok esetben csak jóval 2040 után lesz számonkérhető. A civil szervezet hangsúlyozza, hogy az irányelv sikere a tagállami hozzáálláson múlik. Ha meglesz a szükséges jogi, intézményi és pénzügyi háttér, valamint a tényleges cselekvésre vonatkozó politikai szándék, a levegőminőség jelentősen javulhat. Ennek hiányában azonban Magyarország továbbra is Európa legszennyezettebb országai között maradhat, ahol a tisztább levegő csupán az enyhe és szeles időjárás függvénye.