Megszólaltak az EU-s vezetők a ciprusi csúcs előtt: Ukrajna gyorsított csatlakozása is szóba került

Amikor az uniós vezetők ezen a héten Ciprusra érkeznek az informális csúcstalálkozóra, egy olyan politikai környezetben találják magukat, ahol a „tűzoltás” teljesen kiszorította a hosszú távú stratégiai tervezést - írja az Euractiv.

Az elmúlt négy hónap az EU számára a folyamatos válságkezelésről szólt:

• Az Egyesült Államok Grönlandot érintő annexiós törekvéseinek elhárítása.
• Az ostromlott Ukrajna fizetőképességének fenntartása.
• Az iráni háború okozta energiaválság kezelése.

Nem csoda, hogy az olyan húsbavágó kérdések, mint a következő évtized 2 billió eurós költségvetése vagy a bővítési folyamat, lekerültek a napirendről.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, nehéz helyzetben van. Jövőre Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban is sorsdöntő választásokat tartanak, ami jelentősen leszűkíti a mozgásteret a kényes, hosszú távú döntések meghozatalára.

„A bővítés nemcsak geopolitikai szükséglet, hanem saját érdekünk is. Egyelőre azonban nem hallom a tagállamok elkötelezettségét” – fogalmazott Marta Kos, az EU bővítési biztosa, aki szerint a portfólióját sokkal komolyabban kellene venni.

Bár tavasszal még egy nagy ívű bővítési reformról szóltak a hírek, az Ukrajna gyorsított felvételével kapcsolatos lelkesedés alábbhagyott, így a terveket elhalasztották.

Hasonló sorsra jutott a Kína-stratégia is. A biztosok egy zárt ajtók mögötti vitát terveztek a távol-keleti óriásról, de végül ezt is felváltotta az iráni háború energiaügyi hatásainak elemzése. Max Bergmann, a Center for Strategic and International Studies szakértője szerint: „Könnyű elhalasztani a nehéz kérdéseket, ha mindig akad valami más, amiről beszélni kell.”

A 2028 utáni költségvetésről szóló tárgyalások is lassan haladnak. Bár az uniós tisztviselők tagadják, hogy a téma lekerült volna a napirendről, a pénteki megbeszélésekkel kapcsolatban az elvárások rendkívül alacsonyak.

Belső feszültségek és reformkísérletek

Charles Michel, a Tanács korábbi elnöke éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért nem halad az egységes piac kiteljesítése és a pénzügyi piacok reformja. Ursula von der Leyen ugyan készült egy kétéves gazdasági úttérképpel, de végül csak egy rövid emlékeztetőre futotta az időből, amely leginkább korábbi javaslatok újracsomagolása.

Érdekes fordulatot hozott a magyarországi választás: Orbán Viktor bukása után von der Leyen ismét felvetette a külpolitikai döntéshozatal reformját, eltörölve a teljes egyetértés (vétójog) követelményét. Bár ez alapjaiban változtatná meg az EU működését, a tagállamok részéről egyelőre csekély a lelkesedés a szuverenitásuk feladása iránt.

A ciprusi csúcstalálkozó legnagyobb kérdése, hogy az EU képes-e a napi kríziseken túlmutató víziót mutatni. Ahogy egy európai diplomata fogalmazott: a geopolitikai helyzet változást követel, de kérdéses, hogy a realitások talaján meddig juthatnak el a vezetők ebben a válságspirálban.