Tovább durvul az észak-koreai rezsim: már ezért is kivégeznek embereket

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának jelentése megállapította, hogy az elmúlt évtizedben az észak-koreai állam tovább szigorította az állampolgárok életének minden területe feletti ellenőrzést. "Napjainkban egyetlen más népesség sincs ilyen korlátozások alatt" - állapítja meg a dokumentum, hozzátéve, hogy a megfigyelés a technológiai fejlődésnek köszönhetően "még áthatóbbá vált".

A jelentés, amely több mint 300, az elmúlt tíz évben Észak-Koreából elmenekült személlyel készített interjún alapul, megállapította, hogy a halálbüntetést egyre gyakrabban alkalmazzák. 2015 óta legalább hat új törvényt vezettek be, amelyek lehetővé teszik a halálbüntetés kiszabását. Az egyik ilyen bűncselekmény a külföldi médiatartalmak, például filmek és tévésorozatok nézése és megosztása.

A menekültek elmondták az ENSZ kutatóinak, hogy 2020-tól kezdve több kivégzést hajtottak végre külföldi tartalmak terjesztése miatt. Leírták, hogy ezeket a kivégzéseket nyilvánosan, kivégzőosztag által hajtják végre, hogy félelmet keltsenek az emberekben és elrettentsék őket a törvényszegéstől.

Kang Gyuri, aki 2023-ban szökött meg, elmondta a BBC-nek, hogy három barátját kivégezték, miután dél-koreai tartalmakkal kapták el őket. Jelen volt egy 23 éves barátja tárgyalásán, akit halálra ítéltek. "Kábítószeres bűnözőkkel együtt állították bíróság elé. Ezeket a bűncselekményeket most ugyanúgy kezelik" - mondta, hozzátéve, hogy 2020 óta az emberek jobban félnek.

A jelentés megállapította, hogy amióta Kim Jong Un 2019-ben elutasította a Nyugattal és az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatokat, és ehelyett fegyverkezési programjára összpontosított, az emberek életkörülményei és emberi jogai "romlottak". Szinte minden megkérdezett azt mondta, hogy nem volt elég ennivalójuk, és a napi háromszori étkezés "luxusnak" számított.

A kormány ugyanakkor fellépett az informális piacok ellen, ahol a családok kereskedtek, megnehezítve a megélhetést. Szinte lehetetlenné tette az országból való menekülést is, szigorítva a Kínával közös határ ellenőrzését, és utasítva a csapatokat, hogy lőjenek azokra, akik megpróbálnak átkelni.

A jelentés azt is megállapította, hogy a kormány több kényszermunkát alkalmaz, mint egy évtizeddel ezelőtt. A szegény családokból származó embereket "rohamdandárokba" toborozzák fizikailag megterhelő feladatok elvégzésére, például építkezési vagy bányászati projektekhez. A munka veszélyes, és gyakoriak a halálesetek.

Az ENSZ szerint legalább négy fogolytábor még mindig működik, míg a "rendes" börtönökben a foglyokat továbbra is kínozzák és bántalmazzák. Sok menekült mondta, hogy szemtanúja volt foglyok halálának a rossz bánásmód, a túlmunka és az alultápláltság miatt.

Az ENSZ azt kéri, hogy az ügyet terjesszék a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Ehhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene az ügyet továbbítania. 2019 óta a Tanács két állandó tagja, Kína és Oroszország, többször is megakadályozta az Észak-Korea elleni új szankciók bevezetésére irányuló kísérleteket.