Gyűlnek a sötét fellegek Trump felett: ha ez így megy tovább, Kína brutál K.O.-val üti ki Amerikát

Az arany árfolyama ismét emelkedik – a befektetők reflexből reagálnak a piaci bizonytalanságra. A nemesfém klasszikus menekülőeszköz válság idején, és most is pontosan ezt a szerepet tölti be: biztos pontot jelent a dollár, az amerikai részvénypiac és az állampapírok ingadozása közepette. A valódi ok azonban nem az aranyban van, hanem abban a kereskedelmi és politikai helyzetben, amelyre a piac reagál: az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború egyre súlyosabb méreteket ölt, és a jelenlegi jelek alapján úgy tűnik, Kína az, aki jobban bírja a nyomást – és jobban is készült erre.

Legalábbis így elemezte a helyzetet egy népszerű gazdasági influenszer Reels videójában:

Washington 145%-os büntetővámokat vetett ki kínai termékekre. Peking erre 125%-os ellenlépéssel válaszolt, és az amerikai követeléseket nyilvánosan „bohózatnak” minősítette. A reakció túlmutat a szavakon: Kína ténylegesen visszavonulót fújt a párbeszédből, és inkább új kereskedelmi szövetségek építésébe kezdett – Európával, a BRICS-tagállamokkal és azokkal az országokkal, akiket az USA az elmúlt években elidegenített magától.

A konfliktus nem új, de mostanra elérte azt a pontot, ahol az amerikai lépések már nemcsak hatástalanok, hanem kontraproduktívak. A gazdaságpolitika átlépte a Laffer-görbe töréspontját: a vámok olyan magasak, hogy már nem növelik, hanem csökkentik az állami bevételeket. Ráadásul az Egyesült Államok adósságszintje és a kamatkörnyezet olyan párost alkot, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a mozgásteret – se stimulusra, se újrafinanszírozásra nincs már elég levegő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így rokkanhat bele Amerika Trump őrült gazdaságpolitikájába: veszélyben a teljes világrend?

A vámok nem a kereskedelmi egyenlőtlenségek megoldására valók, és Trump elképzelései a gazdaságról veszélyes következményekkel járhatnak.

Eközben Kína stabilan tartja ipari kapacitását, mozgásteret biztosít magának monetáris eszközökkel, és saját devizájára építkező külkereskedelmi rendszert épít. A 2018-as Trump-féle vámintézkedések után nem gyengült, hanem növelte globális kereskedelmi súlyát. Most pedig újra bizonyíthatja: a válságállóság és a hosszú távú stratégia többet ér, mint a hangos szankciópolitika.

Az Egyesült Államok próbálkozik: európai és kanadai támogatást keres, kollektív fellépést emleget. Csakhogy évekig tartó diplomáciai arrogancia után ezek az országok már nem szívesen állnak sorba mögé. Kanada 51. államként való emlegetése, Európa lehülyézése után kevés tér maradt a „szövetségi nyomásgyakorlásra”.

A globális gazdasági vezető szerep – amelyet az USA sokáig természetesnek vett – meginogni látszik. Kína már nem pusztán válaszol az amerikai lépésekre, hanem előre tervez, alternatív rendszereket épít, és hosszú távon gondolkodik. Eközben az USA egyre inkább saját belső ellentmondásainak foglya.