Egekbe szökhet a forint árfolyama, de az infláció is durva lesz: a vámháború java nálunk még hátra van

"A fene tudja, mi lesz itt" – fakadt ki spontán módon a konjunktúrajelentés mai bemutatóján Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. "Nem árt, ha közben nézzük a híreket" – ironizált a sűrűn váltakozó amerikai fejleményeken Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A jelenlegi helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2008. októberi állapotokra, amikor az amerikai jelzálogpiaci válság elérte a magyar gazdaságot. Most Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája okoz turbulenciát a piacokon. A brutális vámemelések, majd azok felfüggesztése jelentős bizonytalanságot teremtett, amit a tőzsdék és a dollár árfolyama is tükröz.

Szakértők szerint a Trump-féle vámháború következtében az Egyesült Államok már egy fejlődő ország gazdaságaként működik, ahol tőkemenekítés indult el, amit a pozitív hírek csak ideiglenesen állítanak meg.

A jövő évi magyar költségvetés összeállítása a finisben van, de a bizonytalan globális környezetben érdemes lenne őszig várni a benyújtással, ahogy tavaly is történt. A tavalyi "békeköltségvetésben" azonban nem volt bekalkulálva vámháború.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március végén már módosította az idei prognózist: a gazdasági növekedést 3,4 százalékról 2,5 százalékra, az inflációt 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelte. Két nappal később Trump bejelentette vámelképzeléseit, ami világszerte felborította az előrejelzéseket.

"14 forinttal ér kevesebbet a dollár, mint a hét elején, az amerikai kötvények hozama 2001 óta nem látott mértékben emelkedett, ami azt jelenti, hogy menekülnek a befektetők az amerikai eszközökből" – hangzott el a tájékoztatón.

A hazai kutatói konszenzus szerint a kormány felülvizsgált prognózisa még mindig túlzottan optimista. Palócz Éva szerint "nehéz megbízható előrejelzést adni", míg Nagy Katalin rámutatott, hogy "Trump vámjai átrendeződést indítanak el és növelik a gyártási költségeket".

Az elemzők szerint az USA GDP-je várhatóan 2 százalék alatt marad az idén, az euróövezet gazdasága pedig csak 0,8 százalékkal nőhet. A német gazdaság immár harmadik éve zsugorodik. A közép- és kelet-európai régió gazdasága 2,6 százalékkal bővülhet 2024-ben.

Míg a kormány szerint a magyar gazdaság belesimul a régiós képbe, a Kopint-Tárki szerint lefelé lóg ki belőle. Tavaly éves átlagban 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság, és az idei első két hónap adatai sem biztatóak. A kormány az év végi ipari óriásberuházások beindulásában reménykedik, de a vámháborús helyzet ezt is befolyásolhatja.

"Legnagyobb mértékben az akkumulátorgyártás esett vissza, 24 százalékkal marad el 2024-től, de az autóipar is gyengélkedik. Minden ágazat visszaesést szenvedett el, a megrendelések zuhanása miatt a kilátások se fényesek" – hangzott el a tájékoztatón.

A Kopint-Tárki az idei évre mindössze 1,7 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizál, ami messze elmarad a miniszterelnök által remélt 3-6 százalékos növekedési pályától. Az elemzők szerint a magyar gazdaság 2020 óta egy újabb hosszadalmas gyötrődési szakaszban van, ami már a hatodik évébe lépett.

Az éves infláció várhatóan 5,2 százalék lesz 2024-ben, feltéve, hogy az árstop csak május 31-ig marad érvényben. A magas infláció miatt a jegybanki alapkamat az év végéig 6,5 százalékon maradhat, elmaradhat a korábban várt kamatcsökkentés. A forint árfolyama az eurónkénti 410-es szint körül ingadozhat éves átlagban.

Az államháztartás hiányát a kormány a GDP 3,7 százalékára tervezi, ezzel szemben a Kopint-Tárki 4,5 százalékos deficitre számít. Az államadósság sem csökken várhatóan, a GDP 74 százaléka körül alakulhat, ami azt jelenti, hogy második éve duzzad a bruttó adósság rátája, holott az alaptörvény szerint azt folyamatosan csökkenteni kellene.