Új lendületet vett a drágulás a magyar boltokban: mikor lesz már vége az ársokknak?

A KSH szerda reggel várhatóan az augusztusinál minimálisan magasabb inflációs adatot közöl, ami négy hónap után először jelentene növekedést az év/év alapú árindexben. A Portfolio felmérésében résztvevő tíz elemző közül nyolcan emelkedésre számítanak, az előrejelzések mediánja 4,4%.

Az inflációs folyamatokat jelenleg ellentétes erők alakítják. Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője szerint a forint tartós erősödése és az árkorlátozó intézkedések mérséklik az inflációs nyomást, míg az emelkedő világpiaci élelmiszerárak és a magas háztartási energia infláció lassítják a dezinflációt. Pozitívum, hogy a lakossági és vállalati várakozások jelentősen javultak – 2021 decembere óta nem vártak az emberek olyan alacsony inflációt a következő évre, mint a szeptemberi felmérésben.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint elsősorban bázishatások okozhatták az infláció szeptemberi növekedését. A legnagyobb, 11%-os áremelkedés a háztartási energia területén következhetett be az idei hidegebb időjárás miatt. Emellett egyes élelmiszerek drágulása is felfelé húzhatta az inflációt, amit az idei kedvezőtlen hazai időjárás és a csökkent termésmennyiség is befolyásolt.

"Az inflációt felfelé húzó tényezők között fontos még felsorolni a magasan ragadt inflációs várakozásokat, amelyek önbeteljesítő jóslatként húzzák felfelé az árakat" - mutatott rá Regős.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a forintárfolyam változásának hatása aszimmetrikus: "A gyengülő forint gyorsabban és nagyobb árváltozásokat indukál, míg az erősödő forint lassabban és valamivel tompítottabban jelenik meg az inflációban". Ugyanakkor a tartós forinterősödés már éreztetheti hatását az importált élelmiszerek, ruházati cikkek és tartós fogyasztási cikkek árában.

Az MBH Bank szakértői szerint szeptemberben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek esetében nem várható jelentősebb havi árváltozás, ami ellensúlyozhatja az üzemanyagárak 0,4%-os havi emelkedését. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az év vége felé támogatóvá váló bázishatás hozzájárulhat ahhoz, hogy az infláció decemberre a jegybanki célsávba kerüljön.

Virovácz Péter az év hátralévő részében először emelkedő, majd az év végére ismét fékeződő inflációs rátával számol, ami nagyban függ az árrésstop intézkedések sorsától. Ha ezeket legalább három hónappal meghosszabbítják, 2024 elején akár 3% alatti inflációs ráták is előfordulhatnak átmenetileg, de ez nem jelenti a lappangó árnyomás eltűnését. Az intézkedések megszüntetése után gyors és erőteljes visszaigazodás, sőt túllövés is lehet az árszínvonalban.

Az MBH Bank elemzői 2025-re 4,5%-os, 2026-ra 3,9%-os átlagos inflációs rátát prognosztizálnak. Várakozásuk szerint az árrésstop intézkedések 2026-ban szűnhetnek meg. Hangsúlyozták, hogy fontos lenne a lakosság még mindig magas inflációs várakozásainak fokozatos csökkenése a következő hónapokban.

A szeptemberi infláció várhatóan továbbra is meghaladja majd a jegybanki célsávot (3±1 százalékpont), annak ellenére, hogy a kormány által bevezetett árrésstopok mintegy 1,5 százalékponttal csökkentik az áremelkedési ütemet. Ez azt jelenti, hogy amikor az MNB a célsáv elérésekor mérlegeli a kamatcsökkentés lehetőségét, számolnia kell azzal is, hogy az intézkedések kivezetésével várhatóan megugrik majd a drágulási ütem.

Regős Gábor szerint bár a jövő év elején vélhetően a jegybanki célsávban tartózkodik majd az infláció, az árrésstop jövő év közepe felé várható kivezetése inflációs ugrást okoz majd. A jegybanknak számolnia kell a választásokhoz kapcsolódó kiadások inflációnövelő hatásával is, ami néhány tized százalékpontot eredményezhet.

Virovácz Péter szerint a bizonytalanságok, a jövő évi dinamikus béremelkedés és a kormányzati intézkedések keresletélénkítő hatása együttesen óvatos monetáris politikára ösztönözheti az MNB-t: "Lényegében idén változatlan, de akár a jövő év jelentős részében is változatlan alapkamattal számolhatunk".

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint a jegybank akkor kezdhetne el gondolkodni a lazításon, ha a maginflációs momentum 2-3% körül maradna, és a lakossági inflációs várakozásokban is markáns esés következne be. Kamatvágásra inkább akkor nyílhat tér, ha az előretekintő amerikai kamatpálya lejjebb tolódik. Még ebben az esetben is érvelhet úgy a jegybank, hogy túl sok az inflációs kockázat a jövő évet tekintve ahhoz, hogy biztonsággal tudjon vágni az idei évben vagy a jövő év elején.