Hol a legolcsóbb az élelmiszer? Leteszteltük az osztrák, szlovák és a magyar Lidl kínálatát

Már így az elején lelőhetjük, nem titok, hogy az összehasonlítás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy mára nem feltétlenül drágább bevásárolni Ausztriában, mint Magyarországon. Bizonyos termékek ára kifejezetten alacsonyabb nyugati szomszédunknál, miközben itthon az áfaterhek, a különadók és az alacsonyabb élelmiszeripari hatékonyság miatt magasabb árakkal találkozunk, nézzük mire jutott kollégánk a gyakorlatban!

A Pénzcentrum legújabb videóblog-epizódjában ismét egy sokakat érintő, mindennapi témát vizsgáltunk, mégpedig, hogy "mennyibe kerül egy napra való étel Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában". A stáb mindenhol ugyanarra a menüre vásárolt be:

• reggelire péksüti és ital,
• ebédre paprikás krumpli virslivel és kolbásszal,
• desszertként egy szelet csoki,
• vacsorára pedig zsömle, felvágott, tojás és zöldség.

Az összehasonlítás így pontosan megmutatta, hol kerül többe vagy kevesebbe a legolcsóbb napi étkezés. Ahogy a videóban is elhangzik, az árkülönbségeket nemcsak a bolti árak, hanem a mögöttük álló szabályozói környezet is meghatározza.

Az, hogy Magyarországon viszonylag drága az élelmiszer, mondjuk ahhoz képest, hogy milyen jövedelmek vannak például Nyugat-Európához képest, annak elsősorban szabályozói okai vannak. Az első leginkább közismert tétel az élelmiszerek árában az áfa, ami Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban

- magyarázta Braunmüller Lajos, az Agrárászektor főszerkesztője. Majd kifejtette, hogy Magyarországon ugyanis az általános forgalmi adó 27%, míg Ausztriában 10%, Németországban 7%, Írországban pedig 0%. Ez önmagában is jelentős különbséget teremt.

A főszerkesztőtől azt is megtudtuk, hogy a magas áfa mellett a magyar élelmiszerárakat több más tényező is drágítja. Ilyen az EPR-díj, a kiskereskedelmi különadó, az ársapkák torzító hatása, valamint a népegészségügyi termékadó, amelyet a köznyelvben chipsadónak is neveznek. Ráadásul a magyar élelmiszeripar hatékonysága elmarad a nyugat-európai versenytársakétól. Mindezek következménye, hogy míg régebben egyértelműen drágább volt a bevásárlás Ausztriában, mára több termék olcsóbb vagy legalábbis nem kerül többe ott, mint nálunk.

Az epizódban szó esett arról is, miért nem feltétlenül vezet az áfacsökkentés tartós áreséshez. Példaként hozták fel a sertés- és csirkehús esetét, ahol bár rövid ideig csökkentek az árak, később a különbség eltűnt. Az áfacsökkentés valódi célja ugyanis nem az árak mérséklése volt, hanem a feketegazdaság visszaszorítása.

Az áfacsökkentés legfőbb indoka az volt, hogy fehérítsék a termékpályákat. Az ár valamelyest csökkent egy rövid ideig, de nem ez volt a legfőbb oka, hanem az, hogy a tisztességes szereplők jutottak előnyhöz

- mutatott rá az Agrárszektor főszerkesztője.

A konkrét számok is sokatmondóak. A napi menü legolcsóbban Szlovákiában jött ki, átszámolva 5 419 forintból. Magyarországon ugyanez 5 732 forintba került, míg Ausztriában volt a legdrágább, 6 340 forintért. A jövedelmekkel összevetve azonban már más kép rajzolódik ki: az átlagos nettó havi kereset Ausztriában 3 200 euró, Magyarországon 1 225 euró, Szlovákiában pedig 1158 euró. Ez azt jelenti, hogy az osztrák átlagbérből egy hónapban 201-szer lehetne megvásárolni a napi menüt, míg Magyarországon és Szlovákiában csak 84-szer.

Az epizód így nemcsak a nyers árkülönbségekre világított rá, hanem arra is, hogy a fizetésekhez viszonyítva milyen eltérések vannak a három ország között. A vásárlóerő tehát legalább annyira fontos szempont, mint maga a blokk végösszege; és ebben még mindig hatalmas a lemaradás Magyarországon és Szlovákiában Ausztriához képest.