Itt a lehangoló igazság: ezért jóval olcsóbb a zöldség, gyümölcs a lengyel boltokban, mint nálunk

Az utóbbi időben egyre többször lehet hallani a Lengyelországba utazó magyar emberektől, hogy mennyivel olcsóbbak a magyar élelmiszerárak. Ennek elsősorban az az oka, hogy az elmúlt években az Európát sújtó magasabb inflációt és ezáltal az emelkedő árakat azzal kívánta letörni a lengyel kormányzat, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját jelentős mértékben csökkentette. 

Az Agrár Milliók nevezetű TikTok oldalon számolt be a készítő szakértő a lengyelországi tapasztalairól úgy, hogy az alma példáján szemléltette az árkülönbséget. Magyarországon 750 és 1300 forint között van egy kilogramm alma, addig Lengyelországban ez egy kistelepülés boltjában 370-380 forint között a gyümölcs kilónkénti ára. 

Ennek az alapja az, hogy a növényvédő szereken és a műtrágyán 8% csupán az áfa. A kistermelőnek itt az áfávaé együtt finanszíroznia kell ezt az egész tápanyagpótlást, az egész előállítást, és ha drágább az üzemanyag, ha drágább lényegesen drágább a növényvédőszer, vagy a műtrágya (...) akkor nem kell csodálkozni, hogy egy alma sokkal többe kerül, mint Lengyelországban

- mondta.

Uniós források, klímaváltozás, dömping

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a lengyel mezőgazdaság óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években.

A lengyel gazdaság jól használta fel az uniós forrásokat, az abban rejlő lehetőségeket jól aknázta ki, és ez hatékonyságjavulást jelentett az élelmiszertermelésben is. A lengyel almatermelésre is igaz ez: az ültetvények az utóbbi években nagy ütemben újultak meg az országban, modern fajtákkal, intenzív körülmények között, öntözés és megfelelő növényvédelem, valamint tápanyag-utánpótlás mellett dolgoznak a lengyel almatermesztők

- fejtette ki a szakértő. Hozzátette: a magyar almatermesztésre mindez nem igaz általánosságban, jóllehet egyes szereplők idehaza is modernizálták a termelésüket, az almaágazat egészéről ez nem mondható el.

Ráadásul a lengyel mezőgazdaság több ponton kedvezményezettje is a klímaváltozásnak. A nagyobb hőösszeg, a napsütéses órák száma kedvez az almatermesztésnek is, a korábbiakhoz képest így a természeti adottságok is átalakultak Lengyelországban. 

Ennek révén a lengyel almaágazat jelentős mennyiségben exportál, így nem véletlen, hogy Magyarországon is találkozhatunk az ottani kínálatból származó gyümölcsökkel. Azt is megfigyelhetjük, hogy Lengyelországban lényegesen olcsóbb a boltokban az alma, mint idehaza. Ennek oka a modern, hatékony termesztésen túl az is, hogy ott a zöldség-gyümölcs kategóriára 5 százalékos áfa van érvényben, míg idehaza 27 százalékos áfa terheli ezt a termékkört

- jegyezte meg Braunmüller Lajos.

Lengyel vs. magyar infláció

Az Eurostat adatai alapján összevetettük azt is, hogyan alakult az inflációt Lengyelországban és Magyarországon 2024-ben és az idei év első négy hónapjában. 2024 elején mindkét országban viszonylag mérsékeltnek mondható volt az infláció: Magyarországon januárban 3,7 %-ot mértek, ami kis mértékben alacsonyabb volt a lengyel 4,5 %-hoz képest.

A február és márciusi hónapokban ez az olló kissé összezáródott: Magyarországon 3,6 %-on stabilizálódott az infláció, Lengyelországban viszont márciusban érezhetően nagyobb visszaesést láthattunk (2,7 %), mielőtt áprilisra újra 3 %-ra emelkedett volna. Így az első negyedév során Lengyelország ingadozása nagyobb volt ugyan, de átlagban az éves ráta még mindig Magyarországénál valamivel magasabb maradt.

A nyári hónapokban már élesebben kirajzolódtak a két ország közötti különbségek: májusra Magyarországon 3,9 %-ra ugrott az infláció, Lengyelországban viszont, bár még mindig korábban alacsonyabb szintről indult, csak 2,8 %-ra emelkedett. Júliusban mindkét ország elérte a 4 %-os rátát, de míg Magyarország 4,1 %-nál tartott, addig Lengyelország 4 %-os szint körül stabilizálódott. Augusztus-szeptemberben ugyan Magyarországon ismét mérséklődés következett be (3,4 %, majd 3,0 %), addig Lengyelország 4,0–4,2 % között mozogva tartotta magát, ami összességében kiegyenlített, de érdemi különbségeket mutató képet festett.

Az őszi hónapokban Magyarországon a szeptemberben tapasztalt 3 %-os negatív csúcspont után újra emelkedés indult: októberben 3,4 %, novemberben pedig 3,9 % jellemezte az inflációt. Ezzel párhuzamosan Lengyelország is 3,9–4,2 % között ingadozott, így a két ország rátái ekkor közelebb kerültek egymáshoz.

Az év legszembetűnőbb elválása decemberben következett be, amikor Magyarországon 4,8 %-ra ugrott az infláció, miközben Lengyelország – akárcsak előző hónapban – 3,9 %-on maradt. Ez a decemberi ugrás jelzésértékű volt, hiszen a magyar gazdaságot érintő szezonális és egyéb, költségnövelő hatások ebben az időszakban különösen érzékenyen hatottak.

A 2025-ös év első hónapjai tovább erősítették a két ország inflációs pályáinak elszakadását: Magyarországon januárban és februárban is 5,7 %-ot mértek az Eurostat módszertana szerint, miközben Lengyelországban egyaránt 4,3 % szerepelt az adatközlésben. Márciusban mindkét ország enyhe csökkenést regisztrált (Magyarországon 4,8 %, Lengyelországban 4,4 %), áprilisban pedig 4,2 % (Magyarország) és 3,7 % (Lengyelország) jelölte a hivatalos értéket.

Míg tehát 2024-ben inkább a hullámzó, de időnként keresztező trendeket figyelhettük meg, 2025 első negyedévében – különösen a január-februári időszakban – egyértelműen a magyar infláció magasabb, lendületesebb növekedése dominált.