Most már minden fillért megfognak a magyarok: így tettek tavaly egész évben, válságban a kereskedelem?

A Trade magazin minden év június első munkanapján jelenteti meg az FMCG Kereskedelmi Toplistát. A dobogón továbbra sincs változás. 2024-ben is látható volt, hogy a Lidl első helyét senki nem tudja veszélyeztetni, továbbra is verhetetlen maradt. Sőt, közel 15%-os növekménye mellett már 500 milliárd forinttal előzte meg a toplista 2. helyezettjét, a SPAR-t, amelynek növekedése sajnos, csak nagyjából a 2023-as harmada lett, mintegy 5%. A Tesco a Toplista átlagos bővülése alatti növekedésével tartja a 3. helyét, de meg kell jegyezni, hogy ez a fejlődés az Ő esetében sokkal impozánsabb, mint a 2023. évi volt, amikor az azt megelőző évhez képest negatív nullán állt bruttó forgalmának változása.

A Toplista további helyezései egyeznek a 2023. évről kiadott Toplistáéval. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a diszkontok közül is – amelyek piacrészesedése már 40% –, csak a Lidl tudta megtartani két számjegyű növekedését, a csatorna többi szereplője is inkább a piacra jellemző átlagos bővülést vagy az az alatti növekedést hozta. A drogériák tartják magukat a két számjegyű növekedéshez, ami 12-14-17%-ot (Müller-Rossmann-dm) jelentett számukra tavaly. De ha összehasonlítjuk a korábbi, éveken át tartó, kettessel kezdődő forgalmi bővüléseikkel, akkor ott is jelentősnek mondható a változás.

A magyar láncok átlag alatt bővültek, de láthatunk negatív bővülést is, mint ahogy hasonlóan negatívan bővült az Auchan forgalma is. 

A 2024. év legjobb forgalmi növekedését a dm, Rossmann, Lidl mutathatja fel 17-14%-kal, de rögtön utánuk ott a legsikeresebb Napcsillag ecofamily lánc 8%-os bővüléssel. Bár a 2023. évi 30%-os növekedési teljesítményéhez képest lényegesen kisebb a tavalyi harmadakkora körüli szám, mindenképp kiemelendő a nagy nemzetközi láncok utáni pozícióval

– hangsúlyozta Hermann Zsuzsanna, az FMCG Kereskedelmi Toplistát összeállító Trade magazin főszerkesztője.

A magyar nagy láncok triójában a két hasonlóan teljesítő COOP és CBA mellett a Reál némi mínusszal zárt, de mindhármuknál jól láthatóan csökkent a boltszám. Ugyanakkor a kisebb magyar láncoknál, mint a Kerekes vagy Dél-100, a teljes piaci átlag alatti fejlődést is láthatunk.

Idén először az ALDI maga közölte adatait. Ezzel együtt soha ennyire nem közelítette még meg egymást a 6. helyen álló ALDI és 7. helyen álló PENNY a Toplistában. Piackutatási adatok szerint noha 2023-hoz képest javulás volt érzékelhető 2024 első felében a piacon, az árak újbóli emelkedése miatt a fogyasztók ismét kezdték visszafogni költéseiket.

Így a spórolási stratégiák 2024-ben továbbra sem segítették a kereskedelmi forgalmak bővülését: figyeljük az árakat (63%), felhasználjuk a maradékot (54%), megpróbáljuk a kosárértéket alacsonyan tartani (61%), inkább otthon főzünk (44%), olcsóbb márkákra (50%) és olcsóbb üzletekre (45%) váltunk, helyi termékeket veszünk (31%), vagy éppen felhalmozunk (21%). A promóciók részesedése a forgalomból tovább nőtt 32,2%-ra – a YouGov adatai alapján.

A fogyasztók alkalmazkodtak a piaci változásokhoz az NIQ felmérése szerint: többen tértek át olcsóbb alternatívára, még többet vásárolnak diszkontban, és nyitottabbá váltak az online csatornák felé. A fogyasztók árérzékenysége továbbra is erős, és ez határozza meg vásárlási szokásaik változását is: 2021 és 2024 között 50%-kal nőtt az FMCG-termékek ára – ami Európában is kiemelkedően magas. Nem meglepő tehát, hogy a lakosság többsége – tízből kilenc ember – folyamatosan az árak emelkedését érzékelte. Nem lehet eltagadni, hogy a fogyasztók kétharmada nyitott az online vásárlásra, ami a jövő egyik fő növekedési irányává válhat.

A Retail Zoom adatai alapján is megerősíthető, hogy az infláció nemcsak a fogyasztók pénztárcáját, hanem a boltok életképességét is megtépázta. 2022 óta több mint 2000 üzlet zárt be Magyarországon, túlnyomórészt független kisboltok. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt években négy jól elkülöníthető szakasz rajzolódott ki a vásárlásokból: a pánikvásárlás és felhalmozás időszaka után következett a „top-up shopping” és a látogatási gyakoriság növekedése, majd a lefelé váltás (downshifting), végül pedig a racionalizálás vált uralkodó fogyasztói stratégiává. Mindez drámai módon átalakította a vásárlói kosarakat, és megjelent a „szelektív vásárlás”.

A hiperinfláció hatására a fogyasztók egyre kisebb mennyiségeket vásároltak, gyakrabban jártak boltba, és tudatos listákkal készültek a beszerzésekre. A kosárérték nemcsak a tartalom, hanem a vásárlói cél ismeretében is változott.

Az FMCG Kereskedelmi Toplista 2024-es adatai nagy meglepetéseket nem okoztak. De fontos látni, hogy a kereskedelmi eredmények egyfajta tükröt tartanak az általános piaci helyzetnek, megmutatják a fogyasztási problémákat és kihívásokat, valamint a gazdaság működésének nehézségeit is. Bízzunk benne, hogy 2025-ben lesz még esély a fogyasztás bővülésére, és ezzel az üzleti sikerekre is, bár egyelőre az év első öt hónapjában tapasztaltak és a bevezetett intézkedések halványítják a reményt

– értékelte az eredményeket Hermann Zsuzsanna.