Komoly bírságot kapott a Lidl: rengeteg terméket kifogásolt a hatóság

A Gazdasági Versenyhivatal 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A GVH gyanúja beigazolódott. Kiderült, hogy a Lidl megtévesztette a fogyasztókat. A cég a 2020. június 6-tól alkalmazott kereskedelmi kommunikációjával, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott a termékek összetételével kapcsolatban. Valójában az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33%-a volt teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.

Hogyha egy vállalkozás „teljes kiőrlésű” jelzővel illet egy pékárut, akkor a termék alapanyagának legalább 50%-ban teljes kiőrlésű lisztnek kell lennie.

A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarországra. A nemzeti versenyhatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig (évekig) tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durva bírságot varrtak az Alza.hu nyakába: így fogják kompenzálni a vásárlókat

Elismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról és felülvizsgálták belső vállalati szabályzatukat.

Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak. A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak.

Reagált a vállalat

Cikkünk megjelenése után a Lidl Magyarország az alábbi állásfoglalást küldte el a szerkesztőségünkhöz, amit változtatás nélkül közlünk:

A Lidl Magyarország felelős vállalatként folyamatosan azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatos táplálkozás fontosságára és széles, magas minőségű termékkínálatával támogassa vásárlóit a tudatos vásárlói döntések meghozatalában. Az áruházlánc stratégiai fontosságú, helyben sütött pékáru részlege pedig számos alternatívát kínál.

A Gazdasági Versenyhivatal a Lidl kínálatából négy terméket vizsgált, és ezeknek a tekintetében állapította meg, hogy álláspontja szerint a Lidl kommunikációs hibát vétett, amikor „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazta azokat (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű kakaós csiga).

Az áruházlánc minden esetben törekszik arra, hogy maximálisan megfeleljen a jogszabályoknak és a vásárlói igényeknek egyaránt. Az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszt tartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyar piacon elérhető teljes kiőrlésű termékek eltérő mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, és a jogszabályok kizárólag a kenyér esetében tartalmaznak ennek vonatkozásában előírást. A Lidl a Versenyhivatal határozatával nem ért egyet.