Jön a szigorítás: kemény bírságot szabhatnak ki a visszaváltós palackok miatt, erről midnenkinek tudnia kell

Az EPR célja, hogy a hulladékkezelés költségeit azok a cégek viseljék, amelyek termékei hulladékot termelnek. A gyártóknak regisztrálniuk kell a MOHU és OKIR rendszerekbe, pontos adatokat kell szolgáltatniuk, és határidőre be kell fizetniük az előírt díjat.

Eddig a vonatkozó jogszabály nem tartalmazott bírságtételeket az EPR-rel kapcsolatos mulasztásokra, de ez 2025. április 1-jétől megváltozik. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság immár szankciókat alkalmazhat az alábbi esetekben:

• Adatszolgáltatás elmulasztása: Ha a gyártó nem teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott termékmennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítják meg.
• Valótlan adatszolgáltatás: Ha a vállalat a ténylegesnél alacsonyabb díjfizetési kötelezettséget teljesít hamis adatok miatt, a bírságot a valós és a bejelentett mennyiség különbsége alapján számítják ki, az egységnyi díjtétel felével szorozva.

A bírságok megfizetésén túl a gyártóknak kötelességük a pontos és hiánytalan adatszolgáltatás. A hatóság ellenőrizheti az adatok hitelességét, helyszíni vizsgálatokat végezhet, és további dokumentációt kérhet be. A szigorítás célja, hogy a gazdasági szereplők betartsák hulladékkezelési kötelezettségeiket, elősegítve ezzel a fenntartható gazdálkodást és a körforgásos gazdaság fejlődését.

Több termék is eltűnhet a polcokról?

Ha életbe lép az új szabályozás, elképzelhető, hogy egyes termékek eltűnnek a boltok polcairól, ha a gyártók vagy forgalmazók nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni az új EPR szabályozásnak. Ennek több oka lehet:

• Túl magas adminisztrációs teher: Ha egy cég nem tudja pontosan nyomon követni a forgalomba hozott termékei mennyiségét, vagy nem akarja vállalni a negyedéves adatszolgáltatás költségeit és bírságkockázatát, akkor bizonyos termékeket kivonhat a piacról.
• Megnövekedett költségek: A kiterjesztett gyártói felelősségi díj miatt egyes termékek drágulhatnak. Ha ezáltal a kereslet csökken, a gyártók inkább megszüntethetik az adott termék forgalmazását.
• Gyártói visszalépés: Külföldi gyártók, akiknek a magyar piac nem kulcsfontosságú, dönthetnek úgy, hogy nem regisztrálnak az EPR rendszerbe, így az ő termékeik nem lesznek elérhetők.

A leginkább érintett termékek várhatóan az egyszer használatos műanyagok, csomagolóanyagok és olyan termékek lehetnek, amelyeknél a gyártóknak aránytalanul nagy díjat kellene fizetniük a várható bevételhez képest.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter