Idén januárban és februárban megközelítőleg 155.000 gépjármű cserélt tulajdonost az egyik hazai portál adatai szerint.

Gyakori kérdések és válaszok az ITV törvény, azaz a hatályos illetéktörvény 2023 évi szabályrendszeréről: tudd meg, mi az illeték, milyen illetéktípusokkal találkozhat leggyakrabban a hétköznapi ember, melyek az illetéktörvény hatályos jogszabályai, illetve mi az illetéktörvény magyarázata? Mit mond ki az illetéktörvény ingatlan megszerzése esetén, milyen kedvezmények, illetékmentességi esetek léteznek?
Az illetéktörvény magyarázata egyszerűen (ITV törvény 2023): mutatjuk, mit ír elő az illetéktörvény 2023 évében, milyen tudnivalókat szükséges a hétköznapi életben is ismernünk a hatályos illetéktörvény 2023 évi rendszerével kapcsolatban? Mit mond ki az illetéktörvény ingatlan, gépjármű tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jogának megszerzéséről, milyen speciális szabályokat fogalmaz meg az illetéktörvény 2023 évében a lakástulajdon megszerzéséről?
Illetéktörvény 2023
Az illetéktörvény (röviden ITV, ITV törvény) összefoglalja, hogy Magyarországon milyen vagyonosodási esetekben jön létre illetékfizetési kötelezettség. Leggyakrabban tipikusan ingatlan vagy gépjármű visszterhes vagyonátruházása esetén találkozhatunk ezzel a tehertípussal. A hatályos illetéktörvény 2023 évében is összefoglalja, melyek az illetékfizetési kötelezettség esetei, mikor jár illetékmentesség a vagyonosodó félnek, illetve milyen illetékkedvezmények igénybevételével könnyíthetjük meg a helyzetünket.
A hétköznapi életben leggyakrabban a visszterhes vagyonátruházással találkozhatunk (pl. egy lakás megvásárlása), amikor vagyonszerzési illetéket kell fizetni, azonban szintén gyakori eset, hogy valaki öröklés útján vagy ajándékozás útján vagyonosodik - öröklésnél örökösödési illetéket, ajándékozásnál ajándékozási illetéket kell fizetni. Ezekről az illetékekről fontos tudnunk, hogy arányossági alapon (%-ban kifejezve) állapítják meg az összegüket, kedvezmények nélkül általános érvényességű szabály, hogy minél nagyobb értékű vagyont szerez valaki, annál több illetéket kell befizetnie utána.
Az illetéktörvény magyarázata: Hogyan keletkezik illetékfizetési kötelezettség?
Az illetéktörvény magyarázata valójában egyszerűbb, mint azt gondolnánk. Az illeték egy olyan teher, amit az államnak fizetünk (nem ugyanaz, mint az adó, ugyanis az adóért cserébe nem jár közvetlen ellenszolgáltatás, míg az illetékek összegéből befolyó jövedelmet állami szolgáltatások finanszírozására fordítják); az illetékügyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartoznak. Az illeték alapja a megszerzett dolog valós vagy forgalmi értéke – ebből számítják ki az illetéktörvény szabályai szerint az illeték összegét. Az ITV 2023 évében a következő esetekben állapítja meg az illetékfizetési kötelezettség keletkezését:
- ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok bírósági, hatósági határozattal történő, végleges megszerzése során;
- szerződés megkötése alapján (pl. gépjármű vagy ingatlan lízingszerződés, a futamidő végén tulajdonjog-átruházással záruló szerződések);
- árverési vétel esetében, az árverés napján;
- egyéb vagyonszerzési esetekben.
Alapvetően nincs illetékfizetési kötelezettség az illetéktörvény hatályos szabályai szerint akkor, ha a vagyonátruházás szűk családi körben történik – ide értjük a házastársat, le- és felmenő rokonokat, ellenben a távoli rokonok, barátok esetében – legyen szó vásárlásról, öröklésről, ajándékozásról – már kell illetéket fizetni. Az illetéktörvény az illetékköteles ingóságok esetében a gépjárműveknél húzza meg a határt (a tranzakciók, jogi változások bejelentéskötelesek), illetve az ingatlan és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok tulajdonlásában bekövetkezett bármilyen változás szintén hivatalos ügynek számít.
Hatályos illetéktörvény 2023: melyek az illetékmentesség esetei?
Mielőtt kitérnénk a vagyonszerzési, ajándékozási és örökösödési illetékekre, tekintsük át, hogy melyek azok az esetek az illetéktörvény hatályos szabályai szerint, amikor nem áll fenn illetékfizetési kötelezettség! Nincs tehát az ITV törvény szerint illeték a következő esetekben:
- Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás;
- házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházása;
- házastársi vagyonközösség megszüntetése;
- lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén (építési telek vásárlása építkezési szándékkal);
- lakás tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő megvásárlása (CSOK-os ingatlanvásárlás);
- vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése;
- lakástulajdon kezelői jogának megszerzése;
- állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;
- csereingatlan szerzése kisajátítás vagy bányakár esetén;
- cserepótló vétel és ingatlancserénél negatív illetékalapot eredményező ügyletek;
- közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan a kezelői jog, az üzemeltetési jog vagy a vagyonkezelői jog megszerzése;
- állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
- egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;
- a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;
- önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakásra vonatkozó vételi jog vagy elővásárlási jog alapján történő vagyonszerzés;
- természeti katasztrófa miatt megsemmisült, megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt lakástulajdon megszerzése;
- kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás esete;
- vagyoni betét és ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;
- magánszemély lakásvásárlása, ha az eladó a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító;
- visszabérelhető lakás megszerzésének, illetve a lakás bérlő általi visszavásárlásának esete;
- ügyvédi irodák közötti jogutódlás;
- kedvezményezett átruházás;
- sport támogatásához kapcsolódó mentességek;
- műemlékek;
- visszlízing;
- idegen telekre való építkezés.
A következőkben összegezzük, hogy milyen gyakori esetekben számolhatunk illetékfizetési kötelezettséggel, mennyi az illeték mértéke a hatályos illetéktörvény által meghatározott esetekben, és hogy mikor jár illetékmentesség!
Hatályos illetéktörvény 2023: vagyonszerzési illeték
A vagyonszerzési illetéktörvény esetében mindenekelőtt érdemes külön vennünk a gépjárműveket és az ingatlanokat. A gépjármű vagyonszerzési illeték számítása az adott gépjármű műszaki adatai alapján történik egy vagyonszerzési illeték kalkulátor segítségével. Általánosan elmondhatjuk azonban azt, hogy egy átlagosnak tulajdonságokkal bíró használt autó esetében az autó vagyonszerzési illeték 70.000 Ft körül mozog, a többi költséggel együtt az autó megszerzése körülbelül 100.000 Ft-os tételre tehető, a minimális vagyonszerzési illeték pedig 20.000 Ft körül mozog.
Az illetéktörvény részletesen leírja, hogy mennyi a vagyonszerzési illeték ingatlan tulajdonátruházása vagy ingatlanhoz köthető vagyoni értékű jog átruházása esetén: egy ingatlan (lakás és egyéb ingatlantípus) megszerzés esetén ingatlanonként 1 milliárd Ft-ig a vagyonszerzési illeték mértéke 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió Ft a vagyonszerzési illeték; résztulajdon szerzésénél a tulajdoni hányaddal arányos mértékben terhel minket az illeték.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A lakáscélú ingatlanok visszterhes vagyonátruházásával kapcsolatos szabályokról ebben a cikkünkben kínálunk részletes tájékoztatást, ahol ismertetjük, hogy a hatályos illetéktörvény 2023 évében milyen vagyonszerzési illetékkedvezményeket biztosít a vagyonosodó felek számára, mikor jár illetékmentesség (pl. CSOK-os ingatlanvásárlás esetén), és hogy mit érdemes tudni a vagyonszerzési illeték részletfizetése, csúsztatása kapcsán.
Hatályos illetéktörvény 2023: örökösödési illeték
Az örökösödési illeték megfizetése akkor kötelező, ha nem egyeneságbeli rokontól vagy a szűk családi körbe tartozó hozzátartozóktól öröklünk, hanem távolabbi rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől. Nem kell örökösödési illetéket fizetni egyeneságbeli rokonok esetében (pl. szülő, nagyszülő), de az örökösödési illeték testvér után sem terheli a vagyonosodót, legyen szó vértestvérről vagy örökbefogadott testvérről. Az örökséget a hagyatéki eljárás hivatalos kereteit adják át az örökösöknek, akikre a javakkal egyetemben a tartozások, terhek is az örökségük arányához mérten átszállnak.
Az illetéktörvény 2023 évében is megállapítja, hogy az örökösödési illeték tárgya maga az örökség, avagy a hagyaték (és az örökségre vonatkozó vagyoni értékű jog), emellett örökösödési illeték fizetési kötelezettség vonatkozik a hagyományra, a meghagyás alapján történő vagyonszerzésre, a kötelesrész szerzésére és a halál esetére szóló ajándékozásra is. Az örökösödési illeték ingóhagyaték esetében 18% (kivéve gépjárműnél, ahol az örökösödési illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese), nem lakáscélú ingatlannál szintén 18%, lakáscélú ingatlannál pedig 9%. Az illetéktörvény örökösödési illetékre vonatkozó szabályait ebben a cikkünkben fejtjük ki bővebben.
Hatályos illetéktörvény 2023: ajándékozási illeték
Akkor kötelező az ajándékozási illeték befizetése, ha ajándékozási szerződés keretei közt adunk át valamilyen értéktárgyat (ingatlan ajándékozása esetén mindig kötelező) – a folyamat lényege, hogy az ajándék átadása hivatalos keretek között zajlik, így az esemény lekövethető, sőt, adott esetben (ha az ajándékozási szerződés feltételeket szab meg) az ajándék visszakövetelhetővé válik. A hatályos illetéktörvény 2023 évében itt is megszab egy értékhatárt: 150.000 Ft-os, vagy azt meghaladó becsült értékű ajándéknál, ha ajándékozási szerződést kötünk róla, már van kötelező ajándékozási illeték, az alatt nem elvárt teher.
Az illetéktörvény hatályos szabályai szerint minden ingó vagyontárgy esetében az ajándékozott dolog becsült értékének a 18%-a az ajándékozási illeték mértéke. Nem lakáscélú ingatlan ajándékozása esetén szintén 18%-os illetékkel kell számolnunk, azonban lakáscélú ingatlannál mindez lecsökken 9%-ra. Az illeték alól a szűk családi körben történő ajándékozás esetében mentesülünk. Az ajándékozási illeték szabályairól ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.
Illetéktörvény (ITV) 2023 előtt
Az illetéktörvény magyarázata a korábbi években sem tért el számottevő mértékben a jelenlegi szabályozáshoz képest – arról, hogy mit mondott ki az illetéktörvény ingatlan és gépjármű adásvétele, öröklése, ajándékozása kapcsán, arról korábbi cikkeinkben írtunk bővebben:
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Még idén elérheti a százmilliárdos álomhatárt ez a magyar étrend-kiegészítő gyártó
Lévai Bálintot, a BioTechUSA vezérigazgatóját és társtulajdonosát kérdeztük.
-
Kiváló minőség a tányérodon – KMÉ-védjegyes termékek a Mecsek Baromfi Kft.-től (x)
A Mecsek Baromfi Kft. friss csirkehúsai elnyerték a KMÉ-védjegyet, amely biztosítja a vásárlók számára a valóban kiemelkedő minőséget.
-
A magyar befektetők fele nagy lehetőséget szalaszt el (x)
Egyre nagyobb az érdeklődés a TBSZ iránt, a befektetők többsége viszont még mindig nem használja ki ennek az adóhatékony befektetési módnak az előnyeit.
-
Hoppá! Tudtad melyik bank lett a legjobb lakossági állampapír forgalmazó? (x)
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idén is a Gránit Banknak ítélte „Az év Lakossági állampapír forgalmazója” díj ezüst fokozatát.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


