Mi lesz így a magyar húsiparral?Már ez sem éri meg a gazdáknak

Egyre csak emelkednek az árak, a forró és aszályos nyár pedig nem segítette a gazdák helyzetét.  Kevesebb terményt takarítottak be, ráadásul a feldolgozóipari költségelem is folyamatosan emelkedik. Nem meglepő, hogy a KSH adatai alapján azt láthatjuk, hogy az állattartó ágazatban állománycsökkenés következett be, sőt már vidéken is sokan gondolják úgy, hogy felszámoljá a háztáji gazdaságukat. A Hello Vidék most górcső alá vette a vidéki állattartást, ami a tavalyihoz képest számadatokban csökkent.

Hogy egyre kevesebb haszonállatot tartanak a gazdák, az a vágóhidakon is észrevehető. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2022 első félévében a hazai vágóhidakon mintegy 214 ezer tonna sertést és több mint 230 ezer tonna baromfit vágtak (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első fél évében. A baromfifélék adatsora mondhatni, hogy drasztikus, hiszen a liba és a kacsavágás jelentősen, 35 és 49 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a pulykavágás gyakorlatilag szinten maradt az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva - írta az Agrárszektor.

Egyre kevesebb a sertés, a marha és a tyúk is

A KSH adatai alapján láthatjuk, hogy egyre csak csökken a haszonállat állomány. Bár szarvasmarha tekintetében jelentős változást még nem láthatunk, azért csökken az állomány. 2015 és 2021-ig még enyhe növekedést is lehetett látni a hazai marha-állományban (2021 júniusúban 931 ezer darab tehenet tartottak nyilván). 2022 júniusában azonban ez az állomány közel 30 ezerrel lett kevesebb (903 ezer volt 2022 nyarán - ebből tehén 416 ezer).

A hazai sertésállomány 2015 óta azonban folyamatosan apad (2015-ben még 3,12 millió darab volt - 2022 júniusára ez 2.72 millióra apadt). 2019 után a KSH adatbázisában nem találunk arra vonatkozóan adatot, hogy a gazdasági szervezeteknél vagy az egyéni gazdaságokban csökkent-e inkább a sertésállomány, de a 2019 előtti KSH számokból kiolvasható, hogy arányait tekintve az egyéni gazdaságoknál jelentősebb a csökkenés (2015-ben 705 ezer, 2019 decemberében már mindössze 486 ezer darab sertést tartottak egyéni gazdaságoknál). A tyúktartást is eléri a csökkenés, hiszen  2015-ben 37 millió 896 ezer darab tyúkot neveltek Magyarországon, 2022-re 29 millió 868 ezerre apadt az állomány. A KSH adatai szerint Magyarországon a juhok száma 2020 óta szintén csökkent. 2019 decemberében 1 millió 61 ezer darabot számoltak, ez 2022 nyarára 929 ezer darabra csökkent. 2015-2019 között még közel tízszer több juhot tartottak, mint gazdasági szervezetekben.