15 °C Budapest
Senior woman shopping in a supermarket wearing a face mask for protection from covid-19 virus.

Kőkemény drágulás vár a magyar nyugdíjasokra, családokra tavasszal: nem lassít az infláció?

2022. február 13. 07:01

Nem lassít az infláció, januárban már 7,9 százalékos rekorddrágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ez fél százalékponttal több a tavaly november-decemberi csúcsnál, amilyen több mint egy évtizede nem fordult elő Magyarországon. Hiába remélte a lakosság, hogy 2022 mielőbbi mérséklődést hoz, egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy a február 1-jétől életbelépő árstopnak milyen hatása lesz - a statisztikákat lehetséges, hogy javítja majd, de kérdés, mennyiben szab gátat a drágulásnak. Így egyáltalán nem is csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre, vagy akár napról-napra minden egyre drágább lesz. A Pénzcentrum ebben a hónapban is kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunk megmutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek közül kiket sújt leginkább az infláció.

A Pénzcentrum lassan két éve vizsgálja, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, hogy a januári, csaknem 8 százalékos rekordinfláció mellett mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. januári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez fél százalékponttal több mint decemberben és novemberben (7,4%). (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.) Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem. Az elemzők abban bíztak, hogy a bázishatásoknak köszönhetően a decemberi infláció mérséklődni fog, azonban ez nem következett be.

Ahogy azt mindig igyekszünk hangsúlyozni: nem minden fogyasztói réteg érzékeli azonban ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, és a visszaeséseket sem. Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, a kosárösszetétel nagyban dönt abban, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez az alacsony jövedelmű rétegeknek, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esnek latba.

Bár 2022 januárjában a lakosság egészét érintő infláció 7,9 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 7,4 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 7,7 százalék volt múlt hónapban. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,1 százalékot.

Újabb csúcson az élelmiszerdrágulás

2021. januárjához viszonyítva az élelmiszerek ára 10,1 százalékkal lett magasabb! Ilyen magas még akkor sem volt az élelmiszerinfláció, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látszik a fenti grafikonon is: áprilisra kilőtt az élelmiszerár-emelkedés, aztán nyáron zuhanórepülésbe kezdett, amikorra lement a pandémia okozta első sokk hatása.

Most ismét csúcsokat dönt az élelmiszerinfláció. (Decemberben még 2, novemberben pedig még 3 százalékponttal alacsonyabb, 6 százalékos élelmiszerdrágulást mért a KSH, októberben pedig még 5,2, szeptemberben 4,4, augusztusban 3,7, júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak az egy évvel korábbinál.)

Az alapélelmiszerek közül több árucikk drasztikusan drágább lett: étolaj ára 33,4, a liszté 31, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11 százalékkal emelkedett.

Mindössze egy hónap leforgása alatt, 2021. decemberről 2022. januárra az élelmiszerek ára 3 százalékkal lett magasabb! (Novemberről decemberre még 1,4%-os emelkedést mért a KSH.) Ezen belül az étolaj 8,6, a liszt 7,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 6,9, a kávé 6,5, a sajt 5,8, a baromfihús 5,0, a száraztészta 4,4, a tej 3,6, a péksütemények 3,5, a cukor 3,4 százalékkal lett drágább.

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban 3,8, szeptemberben 4,5, októberben 5,3, novemberben pedig már 6,1 százalékos volt. 2021 decemberére 8,2 százalékra nőtt, és 2022 januárjában pedig már 10,4 százalékra emelkedett. A nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberben már 5,1 és novemberben 5,9 százalék volt - tehát végig valamivel alatta maradt a teljes lakosságot számításba vevő inflációnka. Decemberre ez a mutató is elérte a 8 százalékot, januárra pedig már 10,3 százalékra nőtt!

A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, novemberben viszont már ők is 6,1 százalékot. Decemberben több mint 2 százalékponttal többet, 8,3 százalékos inflációt érezhettek. 2022 januárjára pedig ismét nagy emelkedést, 10,4 százalékos drágulást tapasztaltak.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a fenti grafikonon is látható. Ez a helyzet azonban megfordult és igazán 2021 januárjától vált el a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Múlt hónapban viszont az élelmiszerinflációban a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek is beérték a teljes lakosságot.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, vagy a párizsi, illetve hogy az étolaj, kenyér, zsemle, cukor, burgonya, valamint a csirkehús, stb. ára nagyon felment - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum már lassan két éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érint leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás januárban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak jelentősen többe került januárban a múlt évi, és múlt havi költéshez képest. Hunor 373, Judit a családanya 864, Marika néni 553 forinttal költött többet a boltban, mint múlt hónapban, ez pedig egyetlen hónap alatt rengeteg! Az éves drágulás kit kevésbé, kit súlyosabban érintett: a nyugdíjas 1584, a családanya 2404(!!), a pályakezdő fiatal pedig 1132 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra múlt hónapban, mint egy éve, 2021 januárjában. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2022 januárjában 8708 forintból ki tudott hozni. Ugyanezekért a termékekért 2021 decemberében 8335, novemberében 8223, októberben 8164, szeptemberben 8093, augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. Tehát tavaly februárban még 1000 forinttal több maradt a zsebében! Hunor kosara egyébként 2021 júliusában lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt, dacára a magas élelmiszerinflációnak.

Hunor kosara éves és havi szinten is hatalmasat drágult: 14,9, illetve 4,5 százalékot!

Számításaink szerint a fiatalokat reprezentáló Hunor 2021 januárjában a tavaly év végi mérséklődést követően ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést. Ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie a boltban, mint a 2020-as legnagyobb infláció idején. Azóta is jellemzően őt érinti a legrosszabbul az éves infláció, ahogy már november, december, és 2022. januárban is megfigyelhettük.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Emlékeztetőül: a KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 10,1, havi viszonylatban 3 százalékkal lettek drágábbak. Hunor - az éves és havi drágulást tekintve is - ennél sokkal rosszabbul járt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a januári áremelkedés őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül. Ez bizonyos szempontból nem igazán vág egybe a KSH kimutatásával, miszerint a három vagy többgyermekes családok és az alacsony jövedelmű háztartások 0,3 százalékponttal érzékelik magasabbnak az az élelmiszerinflációt az átlagnál.

Hunor esetében ez a nagy eltérés abból adódhat, hogy azokból a termékekből, amelyeknek az ára stagnál, vagy csökkent, ő egy személyre sokkal kevesebbet vesz: sertéshúsból, fevágottból, narancsból vagy almából pl. a családanya és a nyugdíjas többet vásárol.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2022 januárjában 23 385 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. (Míg 2021 decemberében 22 522, novemberben 22 268, októberben 22 067, szeptemberben 21 846, augusztusban 21 675, júliusban 21 872, júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot.) A február, az április, a július és december hónapok jelentős drágulást hoztak, de az látható, hogy 2022 januárja még ezeknél is kiugróbb drágulást mutat (mindhárom vásárlónál):

Két éve Judit kosara még a 20 ezer forintot sem haladta meg, mostanra 23 ezer forint felett jár.

A családanya éves szinten 11,5, havi szinten 3,8 százalékos drágulást tapasztalt.

Mindkét arány meghaladja a KSH által mért értéket (10,1 és 3%). Ez azt is jelenti, hogy egy átlagos bevásárlás Judit számára 2400 forinttal került neki többe januárban, mint egy évvel azelőtt, ez pedig nem elhanyagolható összeg. 2020 januárjáról 2021 januárjára összehasonlításképpen nagyjából 1000 forinttal drágult a kosara.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2022 januárjában 19 369 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest 2021 decemberében 18 817, novemberben 18 652, októberben 18 526, szeptemberben 18 322, augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Januárban 2,9 százalékos havi drágulást tapasztalt a fiktív nyugdíjas vásárló, miközben novemberben még csak 0,55, decemberben 0,88 százalékot. Eddig úgy láthattuk a vásárlói kosarak vizsgálatakor, hogy Marika néni kosarát érinti legkevésbe az infláció, most azonban látható, hogy nagy kilengést okozott a költésében az élelmiszerdrágulás. Hiába érintette őt a legkevésbé hátrányosan a százalékok szerint a januári infláció: úgy tűnik, hogy érzékenyebbé vált a drágulásra.

Az éves inflációt tekintve szintén Marika néni tapasztalta a legkisebb drágulást: 8,9 százalékot, ami kevesebb, mint a nyugdíjas élelmiszerindex a KSH szerint (10,3%). A statisztikai hivatal adatai az elmúlt hónapokban azt tükrözték, hogy a fogyasztói árak - és azon belül is az élelmiszerárak - emelkedése a nyugdíjasok számára kisebb, mint az átlag számára - bár ez a központi számítás szerint már nincs így, Marika néni kosarára egyenlőre igaz maradt.

Mi várható a továbbiakban 2022-ben?

Az elemzői várakozásokat sorra túlszárnyalja az infláció: már a szeptemberi 5,5 százalékos, magas áremelkedés is meglepte a szakértőket, és azóta is minden hónapban nagyobb mértékű volt az infláció a vártnál. "Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a februárban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig  jelentős mértékű drágulást okozhat" - írta elemzői kommentárjában Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője.

A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a lisztnagykereskedelmi és a pékáruk árai. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon februárban már érezhető lesz, míg további jelentős áremelkedést akadályoz meg. A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a folytatódó kamatemelési ciklus miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt

- mondta a szakértő.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Lenullázhatja a magyar családokat a rezsiemelés: ide menekítsd a pénzed, amíg megteheted

Sokan a téltől félnek, mondván nehéz lesz kikalkulálni a megemelkedett rezsiárakat, de a lakásárak, albérlet árak is az egekben.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. szeptember 29. csütörtök
Mihály
39. hét
Szeptember 29.
Nemzetközi kávé nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?