Ősztől jöhet a 400 forintos kenyér: egyre többen vannak, akiknek a zöldség-gyümölcs is luxus

Egyre népszerűbbek viszont a munkaigényesebb, de olcsóbban előállítható, egészségesebb kovászos kenyerek. Idén júniusban a fogyasztói árak átlag 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára 2020. júniusához képest 3,2, ezen belül az étolajé 25,5, a margariné 8,2, a tojásé 7,8, a liszté 7,7 százalékkal drágult - derült ki a hivatal legutóbbi jelentéséből.

A fogyasztói árak 2021. első félévében az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2, a nyugdíjas háztartások körében 3,8 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi csoport reáljövedelme az egyszeri nyugdíjkiegészítéssel együtt is csökkent, miközben fogyasztói kosarukban az átlagnál magasabb az élelmiszerek aránya - írja a Népszava.

A gabonaárakat is a nemzetközi piac mozgatja. Miközben az európai készleteket Kína elszívja, a magyar árakat a gyenge forint is följebb tornássza. Az idei, rendkívül magas gabonaárak óhatatlanul megjelennek a liszt, illetve a sütőipari termékek árában - közölte Lakatos Zoltán, a Magyar Pékszövetség alelnöke.

A malomipar augusztusban már emelte a liszt árát, de szeptemberben újabb drágulásra számítanak.

A liszt áremelkedése éves szinten megközelítheti a 20 százalékot. Egy kiló kenyérben 70 dekagramm a liszt. Így nagyon nehéz helyzetbe hozza a pékségeket a számunkra követhetetlenül gyors áremelés. A nagy élelmiszerláncokkal éves, fixáraa szerződéseket kötnek. Nagy kérdés, hogy a kereskedőkkel sikerül-e legalább részben elfogadtatni a sütőipar költségnövekedését, illetve hajlandók lesznek-e lemondani az árrésük egy részéről a fogyasztók javára – nyilatkozta Lakatos Zoltán.

Elelmzők szerint a kenyér ára az első félévben nagyjából 8-10 százalékkal emelkedett. Az alapélelmiszernek számító fehér kenyér kilója tavaly óta több mint 30 forittal nőtt és kis híján elérte a 400 forintot. Az ár ősszel már elérheti, akár meg is haladhatja ezt a lélktani határt.

A költségnövekedést főleg a kisebb pékségek sínylik meg. 1100-1150-ről az utóbbi években 900-950-re csökkenő számuk tovább eshet. A liszt mellett jelentősen emelkedtek az energiaárak, a munka közterhei sok vállalkozást megoldhatatlan feladat elé állítanak. Könnyíthetne az ágazat helyzetén, ha a kenyér is bekerülne a kedvezőbb, 5 százalékos áfa körbe. Ezt nem csak a Pékszövetség, de a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatja – jegyezte meg a szövetség alelnöke. A KSH adatai szerint idén az első félévben a liszt 8, a búza pedig 30 százalékkal drágult. Az aratás idején a malmi búza indulóárai elérték a tonnánként 63 ezer forintot, de az előző szezon végén már 70-80 ezer forintot is kértek érte. A malompar költségeiben az alapanyag több mint 80 százalék. A búza mellett az energia, a szállítás és a munkaerő is drágább lett.
A kereslet emeli az árakat
Az étkezési minőség aránya legfeljebb 50 százalék – vélekedett Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók és Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malmok, takarmánygyártók raktárai üresek. A kereslet inkább fölfelé hajtja az árakat. A takarmánybúza is drágán kel el, ami a hús árára is kihat. A malomipar szintén szűkül. A 30 évvel ezelőtti 180 egységből mára alig 50 maradt. A piac négyötödét hat cég fedi le.