Nem bízol a hiperekben? Így kerülheted el a vegyszeres zöldségeket

Ha a téli hónapokban paradicsomot eszünk, az jó eséllyel Dél-Spanyolországból, az Alméria és El Ejido között elterülő fóliasátrak valamelyikéből került a polcokra. Ez a vidék a múlt század elején még Spanyolországon belül is az egyik legelmaradottabb volt, amelynek lakói jobb híján pásztorkodással foglalkoztak. Ahhoz, hogy a kopár tájból zöldségeskert legyen elsősorban víz, és talajjavítás kellett, előbbit fúrt kutakkal, utóbbit műtrágyázással oldották meg, és persze jelentős állami támogatásokkal.

Ma mintegy 45 ezer hektáron folyik a zöldségtermesztés a térségben, nagyjából akkora területen, mint Budapest, ami az űrből is jól látható. A fő profilba tartozó paradicsom és eper mellett termesztenek itt sárgadinnyét, uborkát, kínai kelt, cukkinit, kaliforniai paprikát is. A Spanyolországban megtermett gyümölcs és zöldség 60 százalékát exportálják, ami a világ egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcsexportőrévé teszi az országot.

Nehéz versenyezni vele

A sikersztori árnyoldala, hogy a fóliás hajtatás igencsak vegyszerigényes, ugyanis a monokultúrás, az élőmunka minimalizálására épülő termesztésben kulcsszerepet kapnak a növényvédőszerek és a műtrágyázás. Bár ezt cáfolandó, az ottani termesztői szervezetek összefogtak, hogy demonstrálják: egyre gyorsabban terjed a biológiai növényvédelem a térségben.

Egyelőre azonban az itt megtermelt zöldségfélékben jellemzően több az egészségre káros vegyszermaradék, mint a helyben termő, szezonális terményekben. Ennek a termelési technológián kívüli más okai is vannak: az árut nem egészen éretten szüretelik, hogy mire az áruházak polcait eléri még mindig frissnek hasson, ehhez pedig további vegyszereket használnak.

Bár kétségtelen, hogy gyakran szemrevalóbbak az import zöldségek és gyümölcsök, mint a lokálisan megtermeltek - és kényelmes, hogy egész évben elérhetőek - az említett okok és az utaztatásból fakadó magas CO2 kibocsátás miatt sokan visszasírják a nagyi kertjéből való ízletes zöldségeket, gyümölcsöket. Csakhogy ahogy nő az import ezekben a kategóriákban, úgy csökken a kisgazdaságok száma.

- mondta a Pénzcentrumnak Biró Mátyás gazda, aki Ráckevén, 4 ezer négyzetméteren indítja be családi gazdaságát, amit kertészmérnök bátyjával együtt vezet.

Biró az Észak-Amerikából és Kanadáól ismert, közösségi modell szerint működő, biointenzív zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdaságot valósít meg, amelyekben úgy állítanak elő magas tápanyagtartalmú élelmiszert, hogy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és kiemelten figyelnek a talaj biológiai folyamataira, például bio minősített komposztot használnak trágyaként. Így a családok asztalára műtrágya- és vegyszermentes zöldségek kerülhetnek, megfizethető áron.

Az értékesítési láncból kimaradnak a kereskedők, így a termények jellemzően nem, vagy alig haladják meg a piaci árakat - Biró ezt nagyjából a hagyományos és biozöldségek közé lövi be. "Közvetlenül a fogyasztóknak tudunk értékesíteni, így tisztességes bevételre tehetünk szert, mert a kereskedők haszonkulcsának egy része nálunk marad. Nem kell görcsölni a termékek értékesítésén, a termelésre és a megtermelt termékek minőségére tudunk koncentrálni. A havonta előre fizetett tagságért cserébe komoly terv szerint termelünk, hogy a közösség tagjai számára minél színesebb választékot tudjunk biztosítani" - mondta a gazda.

Kezdetben 30-35 családot tudnak így ellátni, az első kosarat május elején kaphatják a közösség tagjai, amiért hat hónapos időszakra kell szerződniük. Egy heti kosár értéke 3-4 ezer forint közé esik majd, amiben az idénytermények mellett a házhozszállítás is benne van. A kezdeményezés saját tőkéből és az Erste Bank Higgy magadban! pályázatán nyert támogatásából valósult meg, ahol olyan ötleteket díjaztak, amelyek társadalmi szerepvállalásukkal pozitív hatással lehetnek.

 Ez alapján a bátyja segítségével, aki másodállásban segít be, első évben 10 milliós árbevételre számítanak kétezer négyzetméterről, aminek durván a fele a profit.

Nem csak Ráckevén örülhetnek

Bár az ilyen közösségi gazdaságok jellemzője, hogy minél kisebb ökológiai lábnyommal működnek, ezért 25-30 km-es körzetnél távolabbra nem szállítanak, illetve csak korlátozott számú családot tudnak ellátni, nem csak a ráckeveiek élhetnek majd a lehetőséggel. Országszerte évek óta több ilyen kosárközösség működik, igaz, ezek többsége már betelt, és nem vesznek fel új tagokat, de a legtöbb helyen fel lehet iratkozni várólistára, illetve vannak kevésbé szigorú szabályok szerint működő közösségek is. A dobozrendszerek hasonlóan működnek a közösségi gazdaságokhoz, csak hetente lehet dönteni, hogy rendelünk vagy sem. Ezek közül az egyik legismertebb a Cargonomia, amely a Zsámboki Biokert terményeit dobozolja be.

A bevásárlóközösségek pedig egész kötetlenül, szinte webshopként működnek: hetente lehet választani egy adott listáról, milyen termékből és mennyit rendelünk a környékbeli gazdáktól. Ezek közül az egyik legrégebbi és legismertebb a Szatyorbolt. A közösségi gazdaságok bővebb listája ide kattintva érhető el.