23 °C Budapest
A nagy élelmiszeripari trükk: hogy kerülnek ezek az állatkák az ételeinkbe?

A nagy élelmiszeripari trükk: hogy kerülnek ezek az állatkák az ételeinkbe?

Pénzcentrum
2017. augusztus 1. 05:45

Egyes felmérések szerint mindössze 0,1 másodpercet töltünk az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratok olvasásával. Így nem meglepő, hogy sokszor fogalmunk sincsen arról, pontosan milyen helyettesítőket etetnek meg velünk az élelmiszergyártók.


Hazánkban is egyre nagyobb divatját éli az egészségtudatos életmód. Bár az európai lakosság 71 százaléka azt állítja, hogy ennek érdekében megnézi az élelmiszerek csomagolását, de a felmérések szerint ennek olvasásával valójában mindössze 0,1 másodpercet töltünk. Pedig sok hasznos információt leolvashatunk az élelmiszerek címkéjéről.

Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy az unióban az élelmiszer előállítás az egyik legrészletesebben szabályozott terület. Az alapokat egy úgynevezett "General Food Law" fekteti le, ezzel párhuzamosan pedig a Magyar Élelmiszerlánc törvénynek is meg kell felelnie a gyártóknak.

E két alaptörvény szerint csakis minden tekintetben biztonságos, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer lehet az boltokban.

Mindezek ellenére, aki elkezdi böngészni az élelmiszerek címkéjét, az több érdekességgel is találkozhat.

  • Hogyan kerül például az epres fagyiba cékla?
  • Vagy miért van a sárgabarackos joghurtban sárgarépa?
  • És a pisztácia ízű fagylaltban mit keres a spenót?

Hogy csak néhány példát említsünk a sok közül. A helyettesítők használatának persze több oka is lehet. Például számos helyettesítőt használnak az élelmiszergyártók, amikor valamilyen érzékenységgel rendelkezők számára próbálnak meg elérhetővé tenni egy terméket. Ilyen például a rizs, kókusz vagy épp a mandulatej gyártása a tehéntej helyett. Más esetben azonban technológiai vagy gazdasági okokból egy bizonyos élelmiszerben hagyományosan előforduló vagy alkalmazott összetevőt egy másik összetevővel helyettesítenek.

Jellemzően az alacsony árfekvésű, mindenki számára megengedhető élelmiszereknél fordulhat elő, hogy egy drágább összetevő helyett egy kevésbé drágát használnak fel, hogy a fogyasztói árat kedvezőbben tudják tartani

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ).

Mit keres a bíbortetű az epres joghurtban?

Ennek egyik különleges példája a kármin, ami egy természetes forrásból (bíbortetűből) előállított, elterjedt élelmiszerszínezék. Felhasználást és tisztaságát persze szigorúan szabályozzák az uniós jogszabályok. Az élelmiszerszínezéket a bíbortetű szárított maradványából nyerik extrakcióval (vegyi úton történő kivonásával), egyes források szerint már az ősi közép-amerikai kultúrákban is használták ezt ételszínezékként. A kármin előnyös tulajdonsága, hogy nagyon stabil színező, fény, hő, illetve gyümölcsök savas kémhatásának is jól ellenáll, vagyis könnyen biztosítható vele az élelmiszer elvárt kellemes színe.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Mit rejtenek az "ízű" feliratok?

Gyakran találkozni a boltban olyan termékekkel, amikor az árura nem a saját neve van rá írva, hanem mondjuk az, hogy "sajt ízű készítmény" vagy "pizzafeltét". Érdemes tudunk, hogy több termékcsoportnál is előfordulhatnak az "ízű" megnevezések, ezeknek pedig egy részét szabályozza csak a Magyar Élelmiszerkönyv. Fő szabályként azonban annyi elmondható, hogy a cél a fogyasztók pontos tájékoztatása a termékeket illetően.

A gyümölcsjoghurtok esetében például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint jellemzően 4 százalékos gyümölcstartalom alatt kell valamilyen ízűnek nevezni a terméket, de például ez alól kivételt jelent a citrom, hiszen abból a 4 százalék is sok lenne.

Új fantázianevek a boltokban

A mai napon lép életbe a Magyar Élelmiszerkönyv változása, amelynek következtében bizonyos húskészítményeknek megváltozik a hústartalma. Eddig a májkrémeknél például elég volt a 12 százalékos hústartalom, tehát elég jelentős a változás, duplájára emelik a kötelező húsarányt. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyekben nem növelik a gyártók a húsarányt, nevet kell változtatni, ennek értelmében jöhet a pálcikák, rudacskák, és a különböző készítmények korszaka.

Mire figyeljünk a boltban?

Számos kutatási eredmény azt támasztja alá, hogy nem vagy szinte alig fordítunk figyelmet az élelmiszereken elhelyezett jelölések elolvasására. Pedig ma már a legkisebb alkalmazható betűméretet is számszerűsített uniós előírás szabályozza.

Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy egyes élelmiszer-csoportokon belül az árszintet a felhasznált alapanyagok jellege is meghatározza. Például egy tejszínből készített joghurt vélhetően többe fog kerülni, mint a csak tejből készített társa. De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az élelmiszerek romlandó alapanyagokból készülnek, vagyis az adalékanyagokra, vagy mondjuk a pasztörizálásra élelmiszerbiztonsági szempontból van szükség, valamint azért, hogy a boltokban hatalmas választékkal szolgálhassanak ki minket.

Olvassuk el gondosan a termékeken elhelyezett tájékoztatást és az ár mellett ezekre az információkra is támaszkodjunk a döntés során

- hívta fel a figyelmünket az ÉFOSZ.

NEKED AJÁNLJUK
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 23. hétfő
Dezső
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?