A nagy élelmiszeripari trükk: hogy kerülnek ezek az állatkák az ételeinkbe?

Hazánkban is egyre nagyobb divatját éli az egészségtudatos életmód. Bár az európai lakosság 71 százaléka azt állítja, hogy ennek érdekében megnézi az élelmiszerek csomagolását, de a felmérések szerint ennek olvasásával valójában mindössze 0,1 másodpercet töltünk. Pedig sok hasznos információt leolvashatunk az élelmiszerek címkéjéről.

Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy az unióban az élelmiszer előállítás az egyik legrészletesebben szabályozott terület. Az alapokat egy úgynevezett "General Food Law" fekteti le, ezzel párhuzamosan pedig a Magyar Élelmiszerlánc törvénynek is meg kell felelnie a gyártóknak.

Mindezek ellenére, aki elkezdi böngészni az élelmiszerek címkéjét, az több érdekességgel is találkozhat.

• Hogyan kerül például az epres fagyiba cékla?

• Vagy miért van a sárgabarackos joghurtban sárgarépa?

• És a pisztácia ízű fagylaltban mit keres a spenót?

Hogy csak néhány példát említsünk a sok közül. A helyettesítők használatának persze több oka is lehet. Például számos helyettesítőt használnak az élelmiszergyártók, amikor valamilyen érzékenységgel rendelkezők számára próbálnak meg elérhetővé tenni egy terméket. Ilyen például a rizs, kókusz vagy épp a mandulatej gyártása a tehéntej helyett. Más esetben azonban technológiai vagy gazdasági okokból egy bizonyos élelmiszerben hagyományosan előforduló vagy alkalmazott összetevőt egy másik összetevővel helyettesítenek.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ).

Mit keres a bíbortetű az epres joghurtban?

Ennek egyik különleges példája a kármin, ami egy természetes forrásból (bíbortetűből) előállított, elterjedt élelmiszerszínezék. Felhasználást és tisztaságát persze szigorúan szabályozzák az uniós jogszabályok. Az élelmiszerszínezéket a bíbortetű szárított maradványából nyerik extrakcióval (vegyi úton történő kivonásával), egyes források szerint már az ősi közép-amerikai kultúrákban is használták ezt ételszínezékként. A kármin előnyös tulajdonsága, hogy nagyon stabil színező, fény, hő, illetve gyümölcsök savas kémhatásának is jól ellenáll, vagyis könnyen biztosítható vele az élelmiszer elvárt kellemes színe.

Mit rejtenek az "ízű" feliratok?

Gyakran találkozni a boltban olyan termékekkel, amikor az árura nem a saját neve van rá írva, hanem mondjuk az, hogy "sajt ízű készítmény" vagy "pizzafeltét". Érdemes tudunk, hogy több termékcsoportnál is előfordulhatnak az "ízű" megnevezések, ezeknek pedig egy részét szabályozza csak a Magyar Élelmiszerkönyv. Fő szabályként azonban annyi elmondható, hogy a cél a fogyasztók pontos tájékoztatása a termékeket illetően.

A gyümölcsjoghurtok esetében például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint jellemzően 4 százalékos gyümölcstartalom alatt kell valamilyen ízűnek nevezni a terméket, de például ez alól kivételt jelent a citrom, hiszen abból a 4 százalék is sok lenne.

Mire figyeljünk a boltban?

Számos kutatási eredmény azt támasztja alá, hogy nem vagy szinte alig fordítunk figyelmet az élelmiszereken elhelyezett jelölések elolvasására. Pedig ma már a legkisebb alkalmazható betűméretet is számszerűsített uniós előírás szabályozza.

Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy egyes élelmiszer-csoportokon belül az árszintet a felhasznált alapanyagok jellege is meghatározza. Például egy tejszínből készített joghurt vélhetően többe fog kerülni, mint a csak tejből készített társa. De nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az élelmiszerek romlandó alapanyagokból készülnek, vagyis az adalékanyagokra, vagy mondjuk a pasztörizálásra élelmiszerbiztonsági szempontból van szükség, valamint azért, hogy a boltokban hatalmas választékkal szolgálhassanak ki minket.

- hívta fel a figyelmünket az ÉFOSZ.