1 °C Budapest
Kiszivárgott: így tehetik tönkre a kereskedelmi multikat

Kiszivárgott: így tehetik tönkre a kereskedelmi multikat

2017. április 11. 15:32

A kormány kiskereskedelmet érintő, hétfőn kiszivárgott javaslatai megszégyenítik a szakmát - jelentette ki a tervek hallatán a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Közben az is kitudódott: a gazdasági kabinet kedden tárgyalja a csomagot és már a jövő héten a parlament elé kerülhet a tervezet. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is megszólalt az ügyben.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Lex-kisker multik: már csak egy hét

Az Index által megszerzett javaslatcsomagban 5 olyan pont van, ami lényegesen befolyásolja a kiskereskedelmi üzletláncok működését és gazdálkodását (ebből kettő bizonytalan):

  • A kötelező létszámbővítés.
  • A reklámköltés korlátozása.
  • A bérpótlék és szabad vasárnap ügye.
  • +1: A fogyasztóvédelmi díj bevezetése.
  • +1: A parkolók után kivetett díj.

Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy hamarosan elkészül a kormány a javaslatcsomaggal. A Magyar Idők azt írta keddi számában, hogy ma tárgyalja újra a gazdasági kabinet, a jövő héten pedig már a parlament elé is kerülhet a több jogszabály módosítását célzó javaslatcsomag. A kormányközeli lap azt írja:

modellszámítások alapján előírhatják a jövőben, hogy az üzleteknek mekkora dolgozói állománnyal kell rendelkezniük a jövőben.

"Amennyiben a kötelező létszámot saját döntésük alapján nem teljesítik a cégek, személyenként számolva a szakmunkás-bérminimum meghatározott százalékát (várhatóan 60%-át) kell befizetniük egy külön erre a célra létrehozott központi alapba".

Ezek az úgynevezett ellátásbiztonsági hozzájárulásként befizetett összegek - évente 8-10 mil liárd forint - támogatási alapot képezhetnek.

"Az alapból a kisebb településeken működő, piaci hátrányban lévő vállalkozásoknak nyújtanának támogatási lehetőségeket munkahely-megtartó pályázatok vagy de minimis támogatás formájában" - magyarázza az előterjesztést a lap.

A javaslatot előkészítő Nemzetgazdasági Minisztériumban és Miniszterelnökségben azzal számolnak a lap szerint, hogy a plusz kiadásokat a nagyobb cégek úgy tudnák kigazdálkodni a jövőben, hogy csökken a reklámköltségük, mivel egyszerűen a kormány korlátozná a vállalkozások reklámozási tevékenységét, megszűnhetnek a reklámújságok.

"A lánconként rendszeresen megjelentetett reklámújságok megszűnésével felszabaduló vállalati költségek a számítások szerint bőven fedeznék a létszámelőírásokból fakadó pluszkiadásokat. Vagyis szó sincs a médiában elterjedt újabb sarcról, amelyet a multik nyakába akarna varrni a kormány, sokkal inkább a települések, illetve országosan az élelmiszer-, a napi fogyasztásicikk-ellátás jobb minőségű biztosítása, ennek elősegítése a fő csapásirány - közölték a lappal kormányzati körök".

A kormányközeli lap kormányzati forrásai gálánsan átlépnek azon, hogy a kormány a reklámköltések korlátozásával és az egész javaslatcsomaggal (kötelező létszám előírásával) korábban ritkán látott módon avatkozik bele a piacgazdaság működésébe azért, hogy Robin Hoodot játsszon a kisvállalatok érdekében. Közben viszont megfeledkezik a fogyasztók érdekéről: akik így olcsóbb és jobb minőségű termékektől eshetnek el.

Az eddig kiszivárgott információk alapján kijelenthetjük: a kormány ismét a szelektív törvényhozás eszközéhez nyúl és célzottan, valamint nyíltan támad egy teljes szektort, leginkább annak külföldi képviselőit.

Már áprilisban jöhet a tervezet

A vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai javaslatokat ismertetett Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de várható, hogy még áprilisban előterjesztik az indítványt.

A politikus kifejtette: van olyan javaslat, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot.

Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun.

Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is - mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát.

Többször is hangsúlyozta, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de a témában még áprilisban várható parlamenti előterjesztés.

Mit okozhat az egész?

Dávid Ferenc a kötelező létszámbővítésről a Magyar Nemzetnek kifejtette:

Magyarországon 25 évvel ezelőtt megszűnt a központi létszám- és bérszabályozás, az üzleti szférában ez nem megengedett.

"Viszont például az egészségügy, az igazságszolgáltatás és az oktatás területén meg kellene szabni, hogy egy orvosra hány beteg, egy bíróra hány ügy, egy tanárra hány diák juthat" - tette hozzá.

Mivel bevételi számhoz kötik a létszámkényszert, erősen diszkriminatív lépésről van szó, mert a magyar és a kis üzletek kimaradnak. Fontos, hogy mégis ők járnak rosszul, mert a multik a kicsiktől fogják elcsábítani a munkaerőt - mutatott rá az egyik lényeges következményre Dávid Ferenc. Szerinte a reklámköltés korlátozásáról elmondta, ez egy bosszúhadjárat része, de nemcsak vállalkozás-, hanem fogyasztóellenes lépés is.

Dávid Ferenc egyetért a havi két szabad vasárnappal a kiskereskedelemben, viszont a 100%-os pótlék előírásával megint csak a kisebb üzletek járhatnak rosszul. Úgy tudja, a 140 ezer kiskereskedelmi üzletből az országban 40 ezer tart nyitva vasárnap, ezzel őket büntetik majd. A multik jól járnak, mert ki tudják fizetni a bérpótlékot, a kisebb üzletek viszont pont emiatt nem nyitnak majd ki. Mindennek az lehet a vége, hogy rengeteg bolt zár majd be vasárnap, és ezzel más eszközzel ugyan, de közelebb kerülhetünk a vasárnapi boltzárhoz, amiből a kormány egyszer már kihátrált.

A blokkk.com portál arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi áruházláncok nem külön prospektusban, hanem médiatermékekben hirdethetik majd a kínálatukat. Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok.

A legnagyobb multi élelmiszerláncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) együttes reklámköltése 40 milliárd forint körül mozoghat éves szinten. A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint.

A portál kiemeli: a vásárló nem csak kevesebb reklámot kap majd, nagyon sokkal, hanem még fizethet is érte, ha nyomtatott újsággal a kezében akar válogatni az áruházakban (persze, a televízió, vagy éppen az internet előfizetés sem ingyenes).

A cikk szerint

hamis az az indok, hogy a kevesebb reklám mellett tudatosabban választanak a vásárlók.

Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.

A blokkk.com szerint a kormány ezen akciója elsülhet fordítva is: a vásárló, ha reklám hiányában nem tudja eldönteni, hová menjen vásárolni, könnyen előfordulhat, hogy többször megy a nagyáruházba, mivel ott nagyobb a valószínűsége, hogy sok akcióba botlik. Emellett pedig az áruház a Facebook oldalán is tájékoztathat a legújabb akciókról.

A kötelező létszám előírásáról megállapítja, hogy a kisker cégek két dolgot tehetnek:

  • Felveszik a képzett eladókat, amit a kormány előír, de ezeket a munkavállalókat a magyar boltoktól fogják elcsábítani magasabb fizetéssel.
  • Az olcsóbb megoldás viszont, ha megváltja ágazati különadóval a kötelező létszámot.


A portál számításai szerint a kötelező létszámkvóta a jelenlegieken túl nagyjából 18 ezer dolgozó felvételét jelentené a hat nagyláncnál, átszámolva ez 20 milliárdos különadót jelentene az érintett hat cégnek. Ez nagyjából megfelel annak a sarcnak, ami az élelmiszerlánc-felügyeleti díj volt, amíg az Európai Bizottság el nem kaszálta.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 29. hétfő
Taksony
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?