Figyeljünk! Átverhetnek, ha lisztet, cukrot, rizst vásárolunk

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közel 120-féle termék tételminősítéses nettó tömeg vizsgálatát végezte el 2013-ban, melynek eredménye szerint jelentős, 29 százalékos volt az úgynevezett kifogásolási arány, azaz a termékek harmadánál találtak valamilyen problémát - leginkább kevesebb volt a csomagolásban, mint amennyit ráírtak.

Az 1 kg az nem is 1 kg

A hatóság tapasztalata szerint a leggyakrabban a nagyobb kiszerelésű (500 g, 1 kg) termékek körében fordult elő hiányosság liszt, rizs, cukor és só esetén, de arra is akadt példa, hogy a 20 g-os fűszer címkén jelölt mennyisége nem volt megfelelő.

Egyszerű tipp a rezsi csökkentéséhez, Te is meg tudod csinálni! KATTINTS!

A vizsgálatok során előfordult például olyan rizs, amelynél a vizsgált 20 mintából mind a 20 kifogásolt volt az előírt minimum érték tekintetében; egy rétesliszt pedig a terméken jelzett 1000 g helyett csupán 948,8 g lisztet tartalmazott.

Persze van, amikor már nem is trükk a trükk

A "százas" papírzsebkendő igazából már csak "kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból "elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt.

Amennyiben a gyártó az adott termékek csomagolásán minden előírt információt feltüntet, az adatok pedig meg felelnek a valóságnak, akkor az adott vállalkozás jogszerűen jár el. Törvények határozzák meg, hogy egy gyártó mekkora hibahatárral dolgozhat, azaz az egy kilós kenyér mennyivel lehet nagyobb vagy kisebb egy kilogrammnál. Erre amiatt van szükség, mert a gyártást, csomagolást végző gépek is tévedhetnek, a technológiai hibáról pedig a vállalkozás nem tehet. Ám ha egy cég tudatosan arra játszik, hogy ezt a kiskaput kihasználja, az jogszerű ugyan, de egyáltalán nem etikus.

De mit tehet az a fogyasztó, aki becsapva érzi magát a gyártók trükkjei miatt? A fogyasztóvédők szerint ma már nem lehet rutinból vásárolni. Inkább háromszor nézzük meg pontosan mi az, ami a bevásárlókosárba kerül. Nem csak a gyártót, a szavatossági időt, az árat, de azt is, a csomagolásban mennyi termék van. A legjobb megoldás az lehet, ha vásárláskor a polcokon kötelezően feltüntetett egységárat is megnézzük, mert akkor kiderül, mit éri meg megvenni, és mit nem.

14 tipp: így spórolj 2014-ben - KATTINTS!

Egy biztos: nagyon kell figyelnünk, mert a méretbeli változások szabad szemmel alig láthatóak, a gyártók pedig gyakran még csomagolási trükkökkel is igyekeznek leplezni mindezt. Elvékonyítják a joghurtos pohár alját, egy nagy matricával eltakarják a felvágottas tálca jelentős részét. A burkolt áremelést leleplező egységárakat pedig a legtöbb helyen nagyon apró betűkkel tüntetik fel a polcokon.