Tényleg silány a magyar kenyér?

Pénzcentrum
2012. augusztus 20. 08:01

Augusztus 20-a nem csak Szent István és az Alkotmány, hanem az új kenyér ünnepe is. De vajon mi magyarok hogyan viszonyulunk ehhez a fontos élelmiszerhez? Mennyit eszünk meg belőle? Milyen az asztalunkra kerülő kenyér minősége?

A kenyér Magyarországon a legalapvetőbb és egyben a legnépszerűbb élelmiszerek közé tartozik. A statisztikák szerint a lakosság 58 százaléka napi rendszerességgel eszik kenyeret, naponta körülbelül 20 dekát fejenként. Az egy főre jutó fogyasztás 73 kilogramm évente. A boltba betérő vásárló a bőség zavarával küzd, hiszen nagyjából 150-160 különféle kenyér van forgalomban Magyarországon. A kedveltségi rangsort 60-65 százalékos piaci részesedéssel a fehér és a félbarna kenyér vezeti, ezeket jócskán lemaradva 15-18 százalékkal követi a házi jellegű kenyér.

Kenyeret szinte mindenhol vásárolhatunk, de a legtöbbet a multinacionális kiskereskedelmi láncok adják el belőle, a forgalom 55-56 százaléka az ilyen jellegű üzletekben bonyolódik. A kisebb üzletek 20-23 százalékos piaci részt tudhatnak magukénak, a pékségeké 15-16 százalékos. 2011-ben a kenyér átlagára 278 forint volt kilónként. 2012-ben sajnos az átlagár komoly emelkedésére kell számítani. A liszt és az energia drágulása miatt a kenyér ára akár 30 százalékkal is emelkedhet a Magyar Pékszövetség várakozásai szerint.

Kormos, morzsalékos, tapadós

Kérdés, vajon milyen minőségű kenyeret kapunk a pénzünkért? Nyílt titok, hogy a pékek kénytelenek nem mindig a legjobb lisztből, gyorsan és lehetőleg minél nagyobb mennyiségben kenyeret sütni, különben ráfizetnek. Emiatt adalékanyagokat használnak, amelyek segítik a tészta kelését, szabályozzák savtartalmát, késleltetik a késztermék öregedését. Az ilyen adalékanyagok használata megengedett, ám kétségkívül rosszabb minőségű lesz tőlük a kenyér.

A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hatóság (NÉBIH) az elmúlt hónapokban célellenőrzést végzett a kenyérpiacon. Összesen 74 féle kenyeret ellenőriztek. Nem csak azt vizsgálták, hogy a kenyerek só- és savtartalma megfelelő-e, nem tartalmaznak-e veszélyes anyagokat és megfelelően jelölték-e azokat, de érzékszervi értékelést is végeztek. A 74 kenyér közül 20 terméknél volt szükség hatósági közbelépésre, de ebből 6 esetben mindössze figyelmeztetés történt.

A legnagyobb gondot a jelölési hiányosságok jelentették. Volt olyan kenyér például, amely teljesen jelöletlen volt. Nem örvendetes az sem, hogy 7 termék az érzékszervi vizsgán is megbukott. Morzsalékos, koromfoltos, tapadós belű kenyereket is találtak az ellenőrök. A kifogásolt termékek gyártói élelmiszer-ellenőrzési bírságot kaptak, összesen 1,16 millió forint büntetést kell fizetniük.

"Láncos" kenyér nem jó kenyér?

A vizsgálatnak ezen kívül is több tanulsága van. Az egyik talán, hogy az érzékszervi vizsgálatok során a rozs vagy rozsos kenyerek közül egyik sem volt elfogadhatatlan minőségű, míg a búzakenyerek közül 4, a félbarna kenyerek közül 1 termék minősége nem volt elfogadható. A megvizsgált összes kenyér 60 százaléka kiváló vagy jó minősítést érdemelt ki.

A másik tanulság, hogy a kiskereskedelmi láncok sütödéi nem feltétlenül készítenek gyenge kenyeret, mint ahogy a kisebb pékségek sem jelentenek garanciát a minőségre. A kiváló vagy jó minőségű kenyerek között több is akad, amelyik egy-egy lánc nevét viseli. A kifogásolt termékek előállítói között pedig felbukkannak kisebb méretű sütőipari vállalkozások nevei is.

Mi a kenyér?
A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A leginkább elterjedt változatai a fehér kenyér és a félbarna kenyér. Előbbi 100% BL 80 fehér kenyérlisztből utóbbi viszont 85% BL 112 félfehér kenyérlisztből és 15% RL 90 világos rozslisztből készül, de mindkettő kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. (A BL jelölésből a B a búzát, az L a liszt szót takarja, a szám pedig a kenyér pedig hamutartalmat jelöli. A hamutartalom a liszt színét befolyásolja, minél magasabb a hamutartalom, annál sötétebb a liszt.) Sótartalma 1,5-2,8 százalék között lehet, színező anyagként csak malátát tartalmazhatnak, de ezt a csomagoláson jelezni kell. A kilós kenyér tömege akkor megfelelő, ha legalább 960 grammos.

Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv

Új őrület terjed Magyarországon: ez lesz 2023 slágere a magyar wellnessekben?

Nem csoda hát, hogy egyre több panzió igyekszik az egész szezon alatt különlegesebb programokat, lehetőségeket kínálni az arra utazóknak.

Valósítsd meg vállalkozói ötleted vevőid segítségével! (x)

Ha régóta motoszkál a fejedben egy világmegváltó ötlet, de eddig nem mertél belevágni, akkor most itt a tökéletes alkalom, hogy a tettek mezejére lépj.

Új zseniképző indul Magyarországon: álomszakma, luxusfizetés vár arra, aki elvégzi?

Nagyon szép gondolat, hogy teremtsük meg a biztonságot a jövő generációinak, ez egy olyan program, ami ehhez ténylegesen hozzá is tesz valamit.

Húsbavágó igazságról rántja le a leplet a magyar rendező: ilyen film is ritkán készül itthon

A független filmeknek mindig lesz létjogosultságuk, ahogy közönségük is - vallja Pető Szabolcs, filmrendező.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. december 7. szerda
Ambrus
49. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?