Öt dolog, amelyről azt hitted rákot okoz (pedig nem is)

2009. augusztus 4. 05:56

Nem kell tőlük félni A különféle brit tudósok és az újságírók nap nap után állnak elő az újabb elméleteikkel a rákkeltő anyagokról, amelyek halálra riasztják a hétköznapi embereket. A sok elmélet és állítólagos bizonyíték között már senki nem tudja, miben hihet és miben nem. A Cracker segítségével megpróbáljuk kicsit rendbetenni a homályt a fejekben.

5. Mobiltelefonok

Az egész hisztéria 1993-ban pattant ki, amikor egy amerikai férfi beperelte a telefontársaságát, mivel a feleségének agytumora lett a túl sok mobilhasználattól. Bár a próbálkozás első hallásra teljes képtelenségnek tűnt (a férfi szerint például az agytumornak antennaformája volt), a telefonszolgáltató iszonyú kemény médiaharcot volt kénytelen évekig folytatni, és mintegy 25 millió dollárt volt kénytelen különböző vizsgálatokra költeni, melyekkel bizonyítani tudta az igazát.

Azóta több száz kutatás készült a témában, a legkülönfélébb eredményekkel. A legnagyobb probléma, hogy a mobiltelefonok nincsenek olyan régóta használatban, hogy hosszútávú hatáselemzést lehessen róluk készíteni. Annyi szinte bizonyos, hogy a "normál" használat nem károsítja az agyat. Végeztek vizsgálatokat agydaganatos betegek körében is, vizsgálva a telefonálási szokásaikat, de közvetlen összefüggés a két esemény közt nem volt kimutatható.

4. Mesterséges édesítőszerek

Az aszpartám egy mesterséges édesítőszer. Kémiailag egy dipeptid, az 1970-es évek vége óta igen széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban. Egy sor márkanév alatt fut, mint amilyen a Nutrasweet, vagy a Canderel.

A szer egy sor különféle élelmiszerben megtalálható a nulla kalóriás szénsavas üdítőktől a rágógumikig. A bomba 1996-ban robbant, amikor egy laboratóriumi patkányokon végzett kísérlet eredményeképp tudósok azzal álltak elő, hogy az agytumorok számának növekedéséért 1975 és 1992 között az aszpartám a felelős.

A Nemzeti Rákkutató Intézet azóta bebizonyította, hogy az agydaganatok és rákos megbetegedések számának növekedése 1973-ban, nyolc évvel az aszpartám széleskörű elterjedése előtt kezdődött. A cáfolatokról még a National Geographic is készített cikket, bemutatva, hogy a kísérleti patkányokat emberi mértékkel nem elfogyasztható mennyiségű aszpartámmal bombázták. Ennek ellenére még mindig találni olyan internetes oldalakat, ahol riogatnak a szer veszélyes mivoltával.

nem okoznak rákot

3. Mikrohullámú sütő

A mikrohullámú sütő által keltett halálos sugárzás mindig remek témának bizonyult, ha az uborkaszezonban el kellett adni egy lapot, így aztán a pletyka azóta tartja magát, mióta az első sütőket árusítani kezdték.

A korai időkben a gépből "kiszabaduló" sugárzást, tartották veszélyesnek, a későbbi állítások szerint viszont a benne melegített ételek karcinogénné válnak hő hatására. Valamikor a nyolcvanas évek végén Hans Hertel végzett egy kísérletet, melynek során társaival két hónapon keresztül szinte csak mikróban melegített ételeket ettek. Két hónap után megállapították: a kísérletben részt vevők vére olyan állapotba került, amely akár egy rákos megbetegedés patológiás első tünete is lehet.

Bár Hertel semmi konkrétat nem mondott - és később azt is visszavonta -, sikerült halálra rémítenie az embereket. A jelenlegi kutatások szerint a mikrohullámok nem elég erősek ahhoz, hogy módosítsák az ember DNS-ét, sőt ahhoz sem, hogy az ételt karcinogénné pirítsák. Potenciális rákkeltő hullámtartományban sem működnek (mint amilyen pl. a röntgensugár vagy az ultraibolya-sugárzás). A legjobb bizonyíték azonban, hogy a naphosszat a mikrohullámú sütők mellett dolgozók körében egyáltalán nem mutatható ki szignifikánsan több rákos megbetegedés.

2. Elektromosság, elektromos készülékek

A nagyfeszültség rákkeltő hatásával először Nancy Wertheimer és Ed Leeper tanulmánya foglalkozott, amely szerint kimutatható kapcsolat van a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű vezetékek közelsége között. Az indokok szerint a nagyfeszültségű vezetékek ugyanolyan elektromágneses mezőt hoznak létre, mint a TV-készülékek, a monitorok és nagyjából minden elektromos készülék a házban.

A tanulmány legnagyobb problémája, hogy a Denver környéki területeket vizsgálva csak a távvezetékek közelsége és a leukémiás gyermekek száma volt a téma, a vezetékek által gerjesztett elektromágneses mező erőssége nem. Az azóta végzett tanulmányok egyike sem tudott összefüggést kimutatni az elektromágneses mezők erőssége és a rák kialakulásának valószínűsége között. (Viszont a tanulmány nem tért ki arra, hogy a távvezetékek közelében egészen alacsony jövedelmű családok éltek, melyek gyermekei rossz higiénés környezetben éltek és alig jártak orvoshoz.)

1. Fluor az ivóvízben

A fluorid a csontok és a fogak fejlődésében fontos ásványi anyag, ezért ivóvízzel vagy más módon történő bevitele alacsony koncentrációban kifejezetten kívánatos. Bevitele optimális mennyiség esetén kimutathatóan véd a fogszuvasodás ellen. Ugyanakkor akármerre is próbálkoztak ezzel a világ nagyvárosaiban az ellenzők tiltakozása az egekig csapott.

A legnagyobb őrület 1990-ban tört ki, amikor az amerikai National Toxicology Program patkányokon végzett kísérletei kimutatták, hogy van összefüggés a fluoridos ivóvíz és a csontrák kialakulásának veszélye közt. Bár ezt megelőzően és azóta is legalább 50 kutatás mutatta, ki, hogy nincs összefüggés a rák és a fluoridos ivóvíz között, a konspirációs elméletek híveit nem lehet arról lebeszélni arról, hogy ez mind csak puszta figyelemelterelés.

NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 25. szombat
Eufrozina, Kende
38. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?