Évente 660 milliárd szál cigarettát mozgatnak a csempészek, ez 20-40 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést okoz az államoknak, s súlyos anyagi károkat szenvednek el a gyártók is.
Természetesen mindez csak feltételezés, hiszen pontos adatok nyilvánvalóan nincsenek, pusztán a felderített bűncselekményekből kiindulva lehet következtetéseket levonni a feketegazdaság méretére vonatkozóan.
A British American Tobacco lengyelországi gyárában új jelölő-nyomkövető rendszerrel próbálkozik: a gyárban készült minden egyes kartont megjelölnek, így ha bármilyen illetéktelen beavatkozás történne, azt azonnal jelezni tudnák. Persze az ilyesfajta védelem csak akkor lehet igazán hatásos, ha nincs lyuk a rendszerben, vagyis minden egyes dohányipari cég alkalmazza. Mivel az iparágban tevékenykedő vállalatok mérete eltérő, ezért a BAT azt kéri az Egészségügyi Világszervezettől, hogy ne egy technológia mellett szálljon síkra, hanem egy standardot állítson fel, melyhez mindenki maga választhatja ki a neki legmegfelelőbb szisztémát.
A cigarettacsempészet elleni harc sikereként értékelhető, hogy néhány éve még a magyarországi cigarettaforgalom ötöde származott csempészett forrásból, ma alig 8-9 százaléka. A Vám- és Pénzügyőrség nagy erőket vezényelt ki a feketekereskedelem megfékezésére: ott vannak a pénzügyőrök az ukrán, román és horvát határszakaszokon, a piacok, valamint az M3-as és az M1-es autópályák közelében.
Robban a bírságbomba Magyarországon: kíméletlenül büntet a GVH, milliókat fizethet, aki ezt elrontja
Az utóbbi időszak bírságolási gyakorlata azt mutatja, hogy a hatóság nem csupán a nagyvállalatok esetében lép fel.
Újabb csapás érkezik a kínai webshopokból rendelőkre: novembertől emiatt is fizetni kell, nincs mese
Az európai logisztikai háttér, a gyors kiszállítás, a széles választék és az előre látható végösszeg egyre nagyobb súlyt kap a vásárlói döntésekben.






