2009 első negyedévében 21 789 milliárd forintra, a bruttó hazai össztermék (GDP) 82,7 %-ára nőtt az államháztartás bruttó adóssága a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Az első háromhavi növekedés 1166 milliárd forint új adósság felvételének és a meglévők törlesztésének egyenlegéből keletkezett, míg 1304 milliárd forint nemzeti valutánk gyengüléséből fakadt. Tízmillió lakosra vetítve ez olyan, mintha minden magyar állampolgár közel 2,2 millió forinttal tartozna.
Tavaly az év végén GDP-arányosan még "csak" 73 %-os volt az adósságállomány. Bogár László közgazdász szerint a jelenlegi folyamatokat ismerve nem meglepő az államadósság rohamos növekedése, de ettől függetlenül a mértéke drámai. "Adósságspirál felé közelítünk, ami előbb-utóbb végzetessé válhat" - jelentette ki Bogár László.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint: "Az IMF hitelének terhére más típusú törlesztésre álltunk át, vagyis a forintadósságból fokozatosan devizaadósság lett, és ez megnövelte a hiányt. A nettó adósság eközben csak minimálisan emelkedett. 2009 első negyedévében a kormány elsősorban az 1370 milliárd forintnyi hosszú lejáratú külföldi hitel felvételével fedezte kiadásait, emellett viszont csökkentek értékpapír-tartozásai, és növekedtek a jegybankban elhelyezett betétei."
Mindeközben a lakosság devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal nőtt, devizabetéteinek és külföldivaluta-készleteinek állománya 242 milliárd forinttal emelkedett január-márciusban a pénzügyi számlák adatai alapján. A törlesztések mennyisége 10 év óta először haladta meg az új hitelek felvételét. Barcza György szerint 2006-08 között az állam ugyan sokat takarított meg, amikor csökkentette a fizetési mérleg hiányát, ám a lakosság jövedelme ezzel rendkívüli mértékben megcsappant. "Az emberek egyre több hitelt vettek fel, és átálltak a hitelből pénzelt fogyasztásra" - emlékeztetett Barcza.
Bogár László ezt a helyzetet ellentmondásosnak ítélte. "Alapvetően a lakosság kifosztását mutatja, hogy ennyien vesznek fel hiteleket. Talán belátja a magyar társadalom, hogy ne plazmatévére költsön, hanem azokra az elemi dolgokra, amelyek testi-lelki egészségéhez elengedhetetlenek" - mondta a közgazdász.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








