Ha öt évvel ezelőtt a hivatalosan és az elemzők által várt előrejelzések valósultak volna meg, akkor idén Szlovákia mellett hazánk is az euró-övezet tagjává válhatott volna. Úgy tűnik azonban, hogy a sokáig 5 év távolságra lévő EU-csatlakozáshoz hasonlóan az euró bevezetése is átvette a plusz öt év várakozási időpontot, így a várakozások 2014-re tolódtak.
Más szempontból azonban komoly különbségek vannak - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Azóta ugyanis többévnyi hatalmas államháztartási hiányt halmozott fel az ország, amelyet adósság formájában görgetünk magunk előtt. A deficit ráadásul egy idő után már olyan távol volt a kritikus értéktől, hogy komolytalanná vált bármiféle euró-csatlakozási céldátum megjelölése (hazánk 2006 óta nem tesz közzé hivatalos időpontot).
A történetet azonban nem csak belföldi tényezők írták felül. Tavaly végre a maastrichti kritériumok szerint meghatározott mértékűre csökkent az államháztartási hiány, és feléledni látszottak a remények, hogy esetleg 2012-ben, de inkább 2013-ban euró lesz a fizetőeszköz Magyarországon, azonban az egészet elmosta a pénzügyi válság. A deficitcél az IMF jóváhagyásával ugyan, de felpuhulhat, azonban az adósság mértéke ennél jóval nagyobb akadályt jelent. Az összeg abszolút értéke is magas, azonban a gyenge forint mellett átszámolt devizahitelek, valamint a viszonyítási pontként megjelenő összezsugorodott GDP még távolabbra tolta a hazai bruttó hozzáadott érték 60 %-ában meghatározott adósság teljesíthetőségének időpontját, főleg, hogy idén és jövőre még nem képes megfordulni a növekedő trend.
A válság az említetteken kívül még annyiban is megbolygatta az eseményeket, hogy a mostani környezetben az euró-bevezetés meghatározásának időpontjánál vannak lényegesebb feladatok is, s több bizonytalansági tényező miatt nem érdemes elsietni egy új időpont bejelentését - véli Samu János, a Concorde makroelemzője. Az ország fizetőképességének fenntartása érdekében az országgyűlésnek el kell fogadnia a most beterjesztett csomagot, majd érdemes megnézni, hogy az tényleg beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. Továbbá hátra vannak olyan reformok, amelyeket még a csatlakozás előtt érdemes meglépni, így az új időpontot a következő kormány jelentheti majd be.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Tartósan alacsony árakkal és akciókkal erősít a Lidl
A Lidl termékek vásárlásával nemcsak a magyar fogyasztók járnak jól, hanem a hazai gazdák is.
-
A Lidl nem viccel: a törvényi előírásoknál háromszor szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek
A gyümölcsön található szermaradványok szintje nem haladhatja meg a hivatalos határérték egyharmadát.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







