Törékeny lehet a most kötött közel-keleti béke: ha ezt elrontják, 2 hónap múlva hatalmas pofára esés jöhet a világgazdaságban

Geopolitikai szakértők szerint az Egyesült Államok lényegében elveszítette az Iránnal szembeni konfliktust. Az iszlamista rezsim nem bukott meg, sőt, a radikális katonai szárnyat képviselő Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) befolyása minden eddiginél nagyobbra nőtt. Teherán sikeresen tartotta sakkban a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát, mivel a február 28-án kezdődött dróntámadások már a puszta fenyegetésükkel elérték, hogy a nagy hajózási vállalatok elkerüljék a szorost, ami súlyos sokkot okozott a globális energiapiacon.

A megállapodás részleteiről egyelőre csak kiszivárgott információk állnak rendelkezésre, amelyek több gyenge pontra is rávilágítanak. Az első a hatvannapos időkeret, amely ugyan a feltételek teljesülése esetén meghosszabbítható, de továbbra is nyitva hagyja az eszkaláció lehetőségét, ráadásul a kritikus iráni nukleáris program kérdését csak később tárgyalják meg.

Az Egyesült Államok számára komoly diplomáciai kihívást jelentett az iráni belpolitikai megosztottság is, hiszen nehéz volt azonosítani a tényleges döntéshozókat. A hírek szerint az egyezség jelentős pénzügyi segítséget is tartalmaz a katasztrofális gazdasági helyzetben lévő Irán számára. A mélyreható, például az aszállyal összefüggő mezőgazdasági problémák megoldásához azonban ez az összeg önmagában kevés, ami a jövőben is fenntarthatja a belső társadalmi elégedetlenséget.

A térségi feszültségeket tovább bonyolítja Izrael hozzáállása. Bár a felek rögzítették, hogy a megállapodás Libanonra is kiterjed, Jiszráél Kac védelmi miniszter már egyértelművé tette, hogy az izraeli hadsereg nem vonul ki az elfoglalt területekről.

A dokumentum várható pénteki aláírása ráadásul nem hoz azonnali megoldást a világpiacon. Az elmúlt három és fél hónapban Irán több energiatermelő létesítményt is megtámadott, amelyek újraindítása, valamint a kereskedelmi forgalom helyreállítása szakértők szerint akár hónapokat is igénybe vehet. Bár több ország felajánlotta segítségét, a blokád feloldása után a kereskedelmi hajózás megindulását még hátráltatja a szorosba telepített aknák eltávolítása, ami szintén hosszadalmas folyamat.

Bár Washington hivatalosan valószínűleg nem ad hangot elégedetlenségének, Donald Trumpnak alig maradt más választása. Az amerikai precíziós fegyverek jelentős része elfogyott, miközben a jelentések szerint a fegyverek a vártnál kisebb kárt tettek a Forradalmi Gárdában. A szoros lezárása miatt megugró energiaárak az Egyesült Államokban is komoly lakossági elégedetlenséget szültek, ami meredeken rontotta a republikánus elnök népszerűségét. A "ki bírja tovább" elvű taktikát végül Teherán nyerte meg, mivel Trump az időszorításban kénytelen volt engedményeket tenni.

A helyzet törékenységét jól mutatja, hogy az amerikai haditengerészet a végleges aláírásig fenntartja a fizikai blokádot a Perzsa-öböl bejáratánál. A Fehér Ház ugyan szigorú és egyelőre homályos feltételekhez kötötte a szankciók feloldását, Irán számára már világossá vált, hogy pusztán a szoros lezárásának fenyegetésével is képes hatalmas csapást mérni a világgazdaságra. Amíg a térség országai nem találnak életképes alternatívákat a tengerszoros kikerülésére, ez a zsarolási potenciál továbbra is állandó veszélyt jelent a globális kereskedelemre.