Templomot gyógyszertárért: siker vagy bukás a patikaliberalizáció?

Több tucat etikai és szakmai szabályt sértő jelenséget sorolt Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MKGY) elnöke szerdán a parlamenti szakbizottságban, amelyek szerinte a két évvel ezelőtt bevezetett gyógyszerpiaci liberalizáció felülvizsgálatát indokolhatják.

Hódmezővásárhelyen például maga a polgármester kérte az orvosokat, hogy a betegeiket a városi kórház gyógyszertárába küldjék a receptekkel. Emiatt tönkremehet a város többi patikája. Vácon ugyanakkor az önkormányzat támogatta a négy orvosi rendelővel rendelkező egészségház építését, ahol a befektető egy 300 hívőt befogadó templom-kápolna létesítését azzal a feltétellel vállalta, ha az új szakrendelőben patikát létesíthet. Megkapta.

Horváth Tamás szerint a betegbiztonságot is veszélyezteti, hogy bárki szervezhet tanfolyamot a gyógyszertári szakasszisztensek pótlására. Hasonlóan veszélyes az a jelenség is, hogy több újonnan nyílt gyógyszertár heti hatnapos, átlagban 12 órás nyitva tartás mellett egyetlen gyógyszerészt foglalkoztat, aki viszont nem tud mindig bent lenni. A távollétében egy szakasszisztens látja el a betegeket, rajta kívül csak kereskedők szolgálnak ki.

A Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője és a szaktárca képviselője viszont nem látta aggasztónak a helyzetet: a GVH képviselője, Torjákné Amberger Teréz közölte: a gyógyszertári ellátás a verseny körülményei között sem dőlt össze, folyamatosan nyílnak az új patikák, a 87 megszűnt nem ad okot aggodalomra. A lakosság hozzáférése az orvosságokhoz javult. A kamarai elnök által említett anomáliák szerinte korábban is előfordultak, viszszaszorításukra a szakhatósági ellenőrzés elegendő.

A pénzügyi tárca tervei szerint 30 milliárd forintot vonnak ki az Egészségbiztosítási Alapból a válságkárok menedzselésére. Információk szerint az összeget részben a gyógyszertámogatásokra és a gyógyító ellátásokra költhető keretből vennék el, de arról még nincs döntés, hogy milyen arányban osztozna a két kassza az elvonáson. Szakértők óva intenek az egészségügyi közkiadások további mérséklésétől.

Az elmúlt két évben a nemzeti összjövedelem 0,8 százalékát vették ki az ágazatból, ez csak a gyógyszerkasszát 100-150 milliárd forinttal érintette. A további elvonással már a betegek érdekei sérülnének.