Coubertin báró álmától Hitler rémálmáig - olimpia-történelem!

1896: Athén

Az első újkori olimpiai játékok megszervezése nem volt könnyű feladat, az információáramlás rendkívül lassú volt, a Nemzetközi Olimpiai Szövetség még csak kevés taggal rendelkezett. Görögország gazdasági nehézségekkel küzdött, nehézkes volt az utazás és egy ilyen volumenű sportesemény megrendezése.

A rendezés meghiúsulása esetére készen állt a rendezésre Franciaország és a millenniumot ünneplő Magyarország is. A görögök azonban a nagyvonalú adományoknak és az országos összefogásnak köszönhetően felépítették az olimpiai stadiont és készen álltak az esemény megrendezésére. 1896. április 6-án sor került a megnyitó ünnepségre, ahol 14 ország 241 sportolója vett részt.

Bár a görögök összesen 46 érmet szereztek, az éremtáblázaton csak a második helyen végeztek, mert az amerikaiak egyel több első helyezést értek el. Érdekesség, hogy ezen az olimpián az első helyezett ezüstérmet, a második pedig bronzérmet kapott. Magyarország képviseletében Hajós Alfréd úszásban 100 és 1200 méteren is első helyen ért célba, hazánk a hatodik lett az éremtáblázaton.

1900: Párizs

Az első újkori olimpiával ellentétben, - ahol csak férfiak vettek részt - már női versenyszámokat is felvettek a programba. A játékok szervezése botrányos volt, az első és az utolsó versenyszám megrendezése között több mint öt hónap telt el. A párhuzamosan zajló világkiállítás miatt sokan csak a kiállítás egy mellékeseményének tekintették az olimpiai játékokat.

A kaotikus körülmények között több versenyszám végeredményéről nem készítettek hivatalos jelentést és a sporttörténészeknek a mai napig fejtörést okoz a végeredmények összeállítása. A szervezetlenségre jellemző, hogy a versenyekről utcai plakátokról lehetett értesülni, a maratoni futás atlétái közül pedig többen is eltévedtek a városban.

Coubertin báró egyedül maradt, a franciák közül mindenkit a világkiállítás érdekelt, a sportrendezvény kevésbé. Hazánk versenyzői egyetlen aranyérmet szereztek a játékokon, Bauer Zoltán végzett az élen diszkoszvetésben. Több olyan sportágban is bajnokot hirdettek, amit azóta sem rendeztek meg, de ezzel nem egyedülálló az első párizsi olimpia.

1904: St. Louis

Az első Amerikában rendezett olimpiának ugyanazzal a problémával kellett megküzdenie, mint négy évvel korábban Párizsnak. A St. Louisban rendezett világkiállítás beárnyékolta a sporteseményeket. A szervezés nem volt sokkal jobb, mint az előző játékokon, de így is négy és fél hónapig tartottak a versenyszámok. A távolság és a magas költségek miatt csak kevés európai versenyző vett részt az olimpián, ez meg is látszik az eredményeken.

A 75 aranyéremből hatvanat amerikai versenyzők nyertek, volt olyan versenyszám, amelyben csak hazai versenyzők indultak. A gyér érdeklődés következtében a szervezők mókás, nézőcsalogató versenyeket is rendeztek, de ezeket a szövetség nem ismeri el hivatalosan. Az olimpiák atyja nem is vett részt az amerikai játékokon, de több európai versenyző is arról számolt be neki, hogy rendkívül komolytalan volt a szervezés.

A magyar csapat négy fővel vett részt az olimpián, ennek ellenére figyelemre méltó Halmay Zoltán két aranyérme, valamint Kiss Géza ezüst- és bronzérme az úszószámokban. Bár a rendezők már készítettek programfüzetet, az első jól szervezett olimpia még váratott magára.

1908: London

A rendezés jogát Róma nyerte el, de az országot sújtó természeti katasztrófa miatt jelezték az olimpiai bizottságnak, hogy nem tudják megrendezni a játékokat. London beugróként nagyságrendekkel szervezettebbnek bizonyult elődeinél, 45 ezres stadiont építettek ahová első alkalommal vonulhattak be a sportolók a nemzeti zászlajuk mögött.

A londoni játékokon több sportoló vett részt, mint az előző három olimpián együttvéve. Összesen 110 versenyszámban hirdettek bajnokot, a brit rendezők sem nagyon sűrítették be a programot, Londonban is hónapokig zajlottak a sportesemények.

A négy évvel korábbi hazai aranyérem dömping ugyan nem ismétlődött meg, de a brit versenyzők így is az éremtáblázat élén végeztek. A magyar versenyzők három aranyérmet szereztek, vívásban (egyéniben és csapatban), valamint birkózásban.

1912: Stockholm

Az ötödik olimpiai játékokat eredetileg Berlin rendezhette volna meg, de ők pénzügyi nehézségekre hivatkozva lemondtak a rendezési jogról, ami így a svéd főváros ölébe hullott. Ez volt az első olyan olimpia, amelyet a tudatos rendezés és felkészült lebonyolítás jellemzett. A svédek elsőként alkalmazták a célfotót, az elektronikus időmérést, valamint hangosítást.

Stockholm egy a kor minden követelményének megfelelő stadionnal várta a résztvevő országok sportolóit. A profi szervezésnek és a sportolók magasabb szintű felkészültségének köszönhetően remek versenyeket láthatott a közönség. Mindezeket ugyanakkor beárnyékolja, hogy egyes bírók - a magyarok kárára is - a hazai versenyzőket juttatták tovább, valamint a Coubertin báró által kezdeményezett művészeti versenyeket komolytalanság és érdektelenség jellemezte.

Az első világháború előtti utolsó olimpia sem múlt el politikai viharok nélkül, az osztrákok nehezményezték, hogy a magyar csapat önállóan indul, de a szervezők nem gördítettek akadályt a honfitársaink nevezése elé. A magyar vívók megismételték a négy évvel korábbi teljesítményüket, a harmadik aranyat ezúttal sportlövészetben szereztük.

A két világháború közötti időszak: