Drágulhat az áram

A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, azok a fogyasztók, amelyek az elmúlt években a piacról vásárolták az áramot - a liberalizáció egyik lépéseként 2004. január 1-jétől erre lehetőségük volt a nem lakossági fogyasztóknak, s néhányan ki is léptek a közüzemi rendszerből -, a kezdeti megtakarítások után később többet fizettek érte, mint ha közüzemi fogyasztók lettek volna, így sokan költségtakarékosság miatt vissza is tértek.

A témának az ad aktualitást, hogy a kormány már elfogadta a villamos energiáról szóló új törvényjavaslatot, s a parlament még a nyári szünet előtt megalkotja a jogszabályt. E szerint 2008. január 1-jétől megszűnik a közüzemi modell, a háztartási fogyasztók (lakosság, kisvállalkozók) egy úgynevezett egyetemes szolgáltatási rendszerhez kapcsolódnak, a többiek azonban kötelesek lesznek a szabadpiacról beszerezni a villamos energiát. A jelenlegi egységes - és meglehetősen nyomott - hatósági ár kettéválik.

Egyrészt a szintén hatósági áras rendszerhasználati díjra - ez várhatóan 13-16 forint körül lesz -, valamint a piaci alapon meghatározott áramdíjra, amelynek nagysága az eladó és a vevő közti megállapodás és a leendő fogyasztás természete eredményeként alakul ki. Tehát az állami intézmények, az önkormányzatok is ez utóbbi tételnél lesznek alkupozícióban, hiszen közbeszerzési eljárás alapján döntenek a szolgáltató cégről.

Az ÁÜTÖ Kft. elemzése szerint azok járnak jól, akik minél előbb felkészülnek az átállásra, mivel az év végi megnövekvő kereslet felhajtja az áram árát.