Néhány érdekes adat tavalyról - megjelent a KSH 2005-ös évkönyve

Az eddigi hagyományokhoz megfelelően idén is októberben jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal szokásos évkönyvét. A ma nyilvánosságra került kiadványban a KSH 31 fejezetben több mint 500 táblázatban közöl mintegy 200.000 adatot. Ezen felül ma jelent meg a jövedelmi helyzet, valamint annak eloszlására vonatkozó tanulmányokat tartalmazó összesítő füzet is.

Balogh Miklós, a KSH elnökhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte, miután az egyes adatok már külön előbb felkerülnek az intézet on-line adatbázisába, az évkönyv egyik legfontosabb tulajdonsága véleménye szerint az átfogó kép bemutatása, valamint azok időtérben való elhelyezése. A kiadvány adataiból nemcsak az ország és a népesség legfontosabb adatai olvashatóak ki, de azokat egy idősorba helyezve értelmezni is könnyebb. Az elnökhelyettes érdekességként megemlítette például, hogy 2005-ben 802 ezer tonnával több búzá takarítottak be hazánkban, mint 1905-ben, míg ugyanezekre az évekre összehasonlítva a fogyasztást terhelő adók aránya a költségvetés bevételeiben gyakorlatilag nem változott.

A tömérdek hasznos információ közül csak párat emelnénk ki: a fontosabbakat, és amelyeket érdekesnek találtunk. 2005 végére a magyar lakosság 10,077,000 főre csökkent, ami mindössze 3 ezer fővel haladja meg az 1963-as értéket. Minimális változás történt a nemek megoszlásában: 2004-hez képest nőtt a férfiak aránya (47.48%), de még mindig a nők vannak többen (52.52%).

Az előző év csökkenését követően tavaly újra emelkedett az élveszületések száma, a 94,496 fő megközelíti a 2000-ben napvilágot látott újszülöttek számát. Fontos kiemelni, hogy a 90-es évek közepén tapasztalt jelentős csökkenés gyakorlatilag megállt, az elmúlt 5 évben stabilizálódott a szültések száma. A házasságon kívüli gyermekek aránya 35 százalék volt.

A halálozások száma 135,732 volt , ami 2 ezer fős emelkedést jelent az előző évihez képest. A születések és halálozások közötti többtízezres különbséget csak minimálisan csökkenti a bevándorlás, ezért fogy a magyar lakosság viszonylag konstans ütemben. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiak esetében 68.56, a nőknél pedig 76.93 év volt.

Anyanyelvén kívül a lakosság 22.6 százaléka beszél más nyelven is, szemben az 1980-as esztendő 7 százalékos arányával.

A gazdaság 2005-ben 4.2 százalékban bővült , amit azt jelenti, hogy az évezred elejétől kezdve a mutató folyamatosan 4 százalék felett volt. Magyarországon 3,901,000 foglalkoztatott volt tavaly, ami kissé meghaladja az előző évben regisztrált adatot. Az aktivitási arány 54,5 százalékot ért el, tavaly 53.8 százalék volt. A munkanélküliségi ráta párhuzamosan 7.2 százalékra emelkedett az előző évi 6.1 százalékról.

Az ország lakásállománya 4,209,472 otthonból állt , ami közel 150 ezerrel magasabb érték az öt évvel korábbinál - és az otthonok 69,5 százaléka rendelkezett vezetékes gázzal. Egy év alatt 15-el gyarapodott a városok száma, így 266 van már az országban.

Jobban vigyázunk

2005-ben kevesebb személysérüléses közúti baleset történt, mint egy évvel azelőtt, összesen 20,777. Ebből sajnos még mindig sok, közel minden 18-ik halálos, azonban 2001 óta folyamatosan csökken a közúti balesetekben történt halálesetek száma, 151 emberrel kevesebb szenvedett halálos balesetet.

Az otthoni baleseteknél is jól látható csökkenést regisztráltak: közel harmadannyi halálos otthoni baleset történt tavaly, mint 2000-ben.

Városok levegőszennyezettsége

A legszennyezettebb levegőjű városok listáján Budapest, Miskolc és Pécs dobogós. Az átlagos immisszió például a fővárosban a Baross téren nitrogén-oxidokból ugyan jóval a tűréshatár alatt maradt, de rémisztő, hogy a mért idő 15 százalékában határérték feletti adatokat regisztráltak. Miskolcon a Búza téren a legmagasabb ez az arány (16,7), Pécsett pedig a legnagyobb a kén-dioxid immisszió a vizsgált városokban.