Brutális összeget fizet vissza az állam több magyar cégnek is: ezt a teljes magyar költségvetés megérzi

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján 289 milliárd forintot kell megtérítenie az államnak a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges hatályú kivezetése miatt. Ez makrogazdasági léptékben is számottevő tétel. Amikor a tárca július elején részletesen ismertette az előző kormánytól örökölt idei költségvetés elcsúszásait, ez a kiadás mintegy 0,3 százalékos GDP-arányos hiánynövelő tételként szerepelt az adatok között.

A magyarországi nagy kibocsátóknak 2023 óta 36 eurót kellett fizetniük minden tonna kibocsátott szén-dioxid után, amennyiben a megelőző három évben a szennyezésük meghaladta a 25 ezer tonnát. Ezenfelül az érintett vállalatok a kvótakereskedelem után további 15 százalékos tranzakciós illeték megfizetésére kényszerültek.

A hazai teher az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerére (EU ETS) épült. Ennek értelmében a nagy kibocsátóknak kvótákkal kell fedezniük a tevékenységükkel járó légszennyezést. Az ingyenesen kiosztott kvóták mennyisége az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, ami hatékonyabb kibocsátáscsökkentésre ösztönzi a vállalatokat.

A különadó az elmúlt években több ágazat, köztük az olajipar, a vegyipar és az építőanyag-gyártás szereplőit is érzékenyen érintette. A legnagyobb adófizetők közé tartozott a Mol és a Nitrogénművek, továbbá a királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim. Szintén a jelentős befizetők sorát gyarapította a váci és beremendi cementgyárakat birtokló Duna-Dráva Cement Kft., amely a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement fele-fele arányú tulajdonában áll.

- ecseteli a cikk.

Az előző kormány tehát ezzel a lépéssel egyszerre rótt többletterhet a vele kritikusan szembehelyezkedő Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművekre, valamint azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyek ellen nyílt fellépést hirdetett. Utóbbiak esetében a korábbi kabinet nem is rejtette véka alá azt a szándékát, hogy ki akarja szorítani őket a hazai piacról, elősegítve ezzel a gyárak magyar kézbe kerülését.

A leginkább célkeresztbe vett vállalatok számára ez a kötelezettség rendkívül súlyos terhet jelentett. A korábbi becslések szerint 2024-ben a Nitrogénművek esetében az árbevétel 12, a Holcimnál 8, a Duna-Dráva Cementnél pedig 14 százalékát vitte el az adó. Ezt különösen fontos kiemelni, hiszen az elvonás alapja nem a profit, hanem a bevétel volt, márpedig az ilyen típusú iparágakban az említett arányoknál jellemzően alacsonyabb a profitmarzs. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a felsorolt vállalatok közül több is veszteséggel zárta a kvótaadóval terhelt éveket.

Bár a Mol esetében az elvonás mértéke egyes években árbevétel-arányosan a fél százalékot sem érte el, abszolút értékben náluk is hatalmas összegről beszélhetünk, ami kamatokkal együtt mintegy 126 milliárd forintot tesz ki. Rajtuk kívül a jelentősebb kvótaadó-befizetők közé tartozott még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet üzemeltető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosaként ismert amerikai hátterű Birla Carbon Hungary, valamint a BorsodChem is.

A Nitrogénművek jogi útra terelte az ügyet, az Európai Unió Bírósága pedig kimondta, hogy az adó jogsértő, mivel a teher a teljes kibocsátásra kiterjedt, így ellentmondott az uniós szabályozás logikájának. Az áprilisi választás eredménye nyomán azonban a döntés következményeivel már a Tisza-kormánynak kellett szembenéznie.

A Pénzügyminisztérium képviselője a lap megkeresésére elmondta, hogy a már befizetett adók visszatérítésének szabályozásával elkerülhetővé válhat a többi érintett vállalattal való pereskedés, és ezzel a további büntetőkamatok megfizetése is. A tárca sajtóosztálya azt is hangsúlyozta, hogy a befizetett adó és az arra rakódó kamatok visszatérítése az uniós eredményszemléletű metodika, vagyis az ESA 2010 módszertana szerint is a 2026-os költségvetést terhelő tételként jelenik meg.

Ezt a 289 milliárd forintos költségvetési terhet tehát mindenképpen még idén rendezi a kormány, a vállalati oldalon azonban maradt némi bizonytalanság. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a NAV-hoz csak azok a cégek nyújthatnak be kérelmet az adó és a kamatok visszafizetésére, amelyek ezt az igényüket más úton nem érvényesítették.

A minisztérium a pereskedő felekkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük van a bírósági igényérvényesítés helyett a törvényjavaslat szerinti visszatérítési szabályt választani. Ennek ellenére nem teljesen egyértelmű, hogy a már perben álló cégeknek meg kell-e várniuk a jogi folyamat lezárultát, mielőtt az adóhatósághoz fordulnának. Ugyanakkor a kilencvennapos határidőbe vélhetően belefér, hogy a vállalatok elálljanak a hazai bírósági eljárástól, és ezt követően nyújtsák be visszatérítési igényüket a NAV-nál.

Külön érdekesség, hogy a Mol július 24-én jelentette be, hogy pert indított a kvótaadó miatt a magyar állam ellen. A követelésük mértéke a korábban már említett 126 milliárd forint, ami elsőre paradox helyzetnek tűnhet, hiszen ezzel párhuzamosan már megnyílt a lehetőség a peren kívüli visszatérítésre is.

A vállalat sajtóosztálya a G7 érdeklődésére elmondta, hogy a perindításnak kizárólag jogtechnikai oka volt. Tájékoztatásuk alapján a kvótaadó ügyében indítható bírósági eljárás határideje ugyanis hamarabb járt le, mint ahogy az új visszatérítési törvény életbe lépett volna.

Bárhogy is alakul a technikai lebonyolítás, a vállalatoknak immár megnyílt az út a korábban befizetett összegek visszaszerzésére. Ez a fejlemény kifejezetten megnyugtató hír lehet például a Nitrogénművek sokat próbált hitelezői számára.

Ami pedig az államháztartási oldalt illeti, a piacok és az állampapír-vásárlók egyelőre bizalmat szavaztak az új kormány gazdaságpolitikájának, így a jelek szerint a költségvetésbe jelenleg belefér a kvótaadó kivezetése és a hasonló pénzügyi terhek elrendezése. A jövőre nézve sokkal hangsúlyosabb kérdés marad azonban, hogy a kabinet miként lesz képes az idei magas szintről tartósan és érdemben csökkenteni a költségvetési hiányt a következő években.