Az infláció lelassult, amivel párhuzamosan az alapkamat és a kamatok is sokkal lejjebb kúsztak, ez pedig a hozamokon is látszik.
„Sok befektető a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni, pedig pénzügyileg ennek semmi értelme” – jelentette ki Bart Frijns holland kutatóprofesszor, aki az igazgatótanácsok kulturális sokszínűségét és a vállalati tulajdonosi felépítés közötti összefüggésekről tartott előadást a Corvinuson májusban.
„Véletlenül kezdett el érdekelni a kultúra kutatási témaként. Egy kollégám a nemzetközi üzleti életben dolgozott, ahol az emberek mindig a kultúráról beszélnek. Nagyon meglepett, hogy a pénzügyekben szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kultúrával” – mesélte Bart Frijns, az Open Universiteit of the Netherlands professzora a Budapesti Corvinus Egyetemen arról, ahogyan az egész kezdődött 2006-ban. Néhány kollégájával elkezdte vizsgálni, hogy a pénzügyi döntéseket befolyásolja-e a kultúra. Azt akarták látni, hogy az alapkezelők hogyan osztják el a pénzt nemzetközi szinten. A kutatás eredményei nagyon meglepték őket.
„A kultúrán kívül sok más tényezőre vonatkozóan is korrigáltunk, például a nyelvi hasonlóságokra vagy a közös határokra, de kiderült, hogy a kultúra a folyamat fő mozgatórugója” – magyarázta. Sok új-zélandi befektető például Ausztráliában, a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni. „Pénzügyi szempontból ennek semmi értelme. Ha olyan piacra fektetünk be, amely nagyon hasonló a miénkhez, akkor nem igazán mérsékeljük a kockázatot.” Így derült ki, hogy a diverzifikáció és más pénzügyi szempontok nem feltétlenül elsődlegesek a befektetők számára.
Irracionális okai vannak, hogyan áll össze egy vállalati igazgatótanács
Miután Bart felfedezte a kultúra kulcsszerepét a pénzügyi döntéshozatalban, elkezdte tovább vizsgálni a kultúra és a pénzügyek közötti kapcsolatokat. Sokéves kutatómunka után most egy olyan projekten dolgozik, amely azt vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonlásnak van-e szerepe a vállalati igazgatótanácsok kulturális sokszínűségében. Társszerzőivel, Oussama El Moujahiddal (Utrechti Egyetem), S. Abraham Raviddal (Yeshiva Egyetem), Naciye Sekercivel (KU Leuven és KWC Lund Egyetem) Frijns megállapította, hogy a sokszínűség számos más formáját, mint a nem, az életkor és az etnikai hovatartozás, már széles körben lefedték a kutatások, de a kulturális sokszínűség gyakran figyelmen kívül marad. Ez azonban fontos szempont, amely befolyásolhatja a vállalati igazgatóságok döntéshozatalát, sőt, növelheti a cég értékét. A kutatócsoport a svéd vállalatok mintáján kezdte el vizsgálni a témát a cégtulajdonlásra vonatkozó, kézi gyűjtésű adatok felhasználásával.
A kutatás több mint 13 ezer igazgatótanácsi tag nemzetisége alapján megállapította, hogy pozitív kapcsolat van a külföldi tulajdonlás és a kulturális sokszínűség között. „A külföldi tulajdonosok leginkább a kulturális sokszínűséget segítik elő, és ez túlmutat a mechanikus hatásokon” – magyarázta előadásában Bart Frijns a Corvinuson. Ezek az eredmények homofíliára utalnak, vagyis arra a tendenciára, hogy az emberi kapcsolatok egyik alapvető mintája, hogy hasonló emberekkel társuljunk. „Úgy tűnik, a külföldi tulajdonosok csak azért támogatják a kulturális sokszínűséget, mert kötődnek a hozzájuk hasonló gondolkodású emberekhez” – mondta a professzor.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
További elemzések azt mutatták, hogy a külföldi tulajdon és az igazgatótanácsi kulturális sokszínűség közötti pozitív kapcsolat bizonyos típusú tulajdonosi struktúrákban (családi vállalatok, két részvényosztályból álló cégek és koncentrált tulajdonosi struktúrák) markánsabb. A szerzők a származási országok közötti különbségeket és az igazgatósági kulturális sokszínűségnek a vállalati értékteremtésre gyakorolt hatását is vizsgálták. Kiderült, a sokszínűség nem vezet magasabb cégértékhez. „Ez a kutatás azt mutatja, hogy irracionális szempontok befolyásolják az igazgatótanácsok összetételét. Erről tájékoztatnunk kell az embereket” – zárta előadását a professzor.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Súlyos gondok vannak a Baltikum légiközlekedésével
- Női Vuelta - Vas Blanka az élre tört
- Német elnök: a 2004-es uniós bővítés "európai örömpillanat" volt
- Szorosabbra fűzi viszonyát Ukrajna és az Emírségek
- Kanyargós utakat jár be a pénz Kína és Oroszország között
- Csökken az ember ébersége a kanyaróval szemben - íme a számok