Ezért óriási biznisz a rovartenyésztés: hamarosan élelmiszerek tucatjait helyettesítheti

A forráskúti telephelyű üzem, mint sok más magyar startup cég, garázsvállalkozásból nőtte ki magát egy mára napi 200 kilós lárvamennyiséget termelő gyárrá, holott kezdetekben az ő kezük ügyébe is csak barkácseszközök akadtak. Az igazi áttörést a 2019-es NAK és Design Terminál közös szervezésében megrendezett agrárinnovációs versenyen elért 2. helyezés és az ott szerzett szakmai visszajelzések, tapasztalatok jelentették. 
Ezt követően először egy pilot programban tesztelték a terméküket, majd 2020-ban megnyitották a jelenlegi kapacitással működő üzemüket egy Csongrád-Csanád megyei községben.

Bár a hazai közönség számára újdonságszámba mehet egy katonalegyeket tenyésztő vállalkozás, nemzetközi viszonylatban már jóval hamarabb felfigyeltek a rovarfehérjében rejlő lehetőségekre. Nyugat-Európában a 2010-es évek elején kezdtek el vele foglalkozni, leginkább Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és a zászlóshajó Franciaországban.

Amiről mi most beszélünk, az a szabályozott körülmények között végzett intenzív rovartenyésztés, merthogy rovartartás már ezt megelőzően is létezett. Nemcsak gazdasági és pénzügyi oldalról van komoly potenciál ebben az üzletben, hanem a hazai és a külföldi piacon is valós igény mutatkozik rá

– mondta el a Grinsect ügyvezetője a HelloVidéknek, Aszalai Sándor. "Jó hír és hatalmas mérföldkő, hogy április elején az EU megszavazta a katonalégyből származó fehérje, vagyis a rovarliszt takarmányozási célú felhasználását a sertés és baromfiágazatban is. Ez minden európai takarmányosnak az érdeke, főleg akkor, amikor a szója ára ilyen csillagászati magasságokban van. Fontos, hogy legyen egy olyan alapanyag, amit nem kell importálni, mert országon belül is elő lehet állítani" - mondta a szakértő.

A teljes cikk a "rovarbiznisz" jövőjéről a HelloVidék oldalán olvasható.