Új szabály élesedett Magyarországon: pórul járt az Aldi, a Lidl, a Spar?

Egy új - kormány rendeletben kihirdetett - szabály szerint a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál már nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz - írja a Világgazdaság.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy a plázastop miatt ma lényegesen nehezebb új üzleteket nyitni, mint a 2012-ben bevezetett törvényt megelőzően, így az elmúlt években a legegyszerűbb megoldás egy bővülő üzlet számára az volt, ha megvásárolt egy eladó sorba került másik üzletet és azt a saját profiljára alakította.

Ágazati szereplők szerint az engedélyezési eljárások körének bővítése egyrészt arra irányul, hogy ezután ne lehessen a raktér egy részét eladótérré alakítani, vagy profilváltással az addigitól teljesen eltérő kereskedelmi tevékenységet folytatni. A szabályozás azoknak az áruházláncoknak is megköti a kezét, amelyek az adott helyszínen egy másik bolthálózattól vennék át az üzemeltetést. Az utóbbi időben több lánc is vett át vetélytársától üzleteket.

EZ IS ÉRDEKELHET

7 pecsét alatt őrzött lista: ezek az üzletláncok építkezhetnek Magyarországon

Hiába kértük, magától nem adta ki a Kormányhivatal. Kipereltük!

Többek között a Lidl és a SPAR érdekeltségébe is került CBA-kirendeltség. A budapesti Andrássy úton szerdán épp egy olyan SPAR üzletet nyitnak meg, amely korábban CBA élelmiszerboltként üzemelt, Kaposváron pedig a korábbi CBA Cent helyén rövidesen Aldi nyílik, de a Tesco is múlt csütörtökön jelentette be, hogy áruháza megújult a Vas megyei Celldömölkön.

Ez a néhány példa is azt támasztja alá, hogy bár a 2011 decemberében 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre meghirdetett, később 2015 januárjától 400 négyzetméteres határvonalig enyhített plázastop-rendelkezés valamelyest visszafogta a külföldi hátterű áruházláncok hazai terjeszkedését, ám közben a magyar érdekeltségűek nem erősödtek meg. Ha viszont az engedélyezési eljárások a folytatásban számottevően befolyásolnák a piaci versenyt, az több szereplőnél a kereskedelmi koncepció kényszerű váltását hozhatná.